A röptében csillogó kék drágakőként ragyogó jégmadár Európában, Ázsiában és Afrikában is él, ahol többnyire kisebb folyók és patakok partján halászik. A madár testhossza 16-17 centiméter, a szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 34-46 gramm. A zömök testalkatú, aránylag nagyfejű madárnak, rövid farka és hosszú, egyenes csőre van.
Elsősorban az apró halivadékkal táplálkozik, amelynek mozgását a vízparti bokrok és fák vízfölé hajló ágain ülve lesi mozdulatlanul. A jégmadár fejbúbja, tarkója, háta és farka csillogó kék, míg hasoldala rozsdabarna. Szemén át fahéjszínű pászta húzódik, amely a nyak oldalán világosodva folytatódik. A madár szeme barna, torka fehér.
Különös módon a színpompás jégmadár díszes mintázatával jól el tud rejtőzködni mind a táplálékát képező halivadékok, mind pedig a ragadozó madarak, például a dunakeszi lápon is élő karvaly elől. A hasa olyan színű, mint valami elszáradt növényi rész, így a vízfelszín alól feltekintő halivadékok számára láthatatlanul illeszkedik a vízparti sűrűbe a mozdulatlanul lesben álló madár. Háti oldala a csillogó kék víztükröt utánozza, miáltal a magasból vadászó ragadozó madarak elől is rejtve maradhat.
A jégmadár emésztése a többi halászmadárhoz hasonlóan igen gyors. A halak szálkáit, pikkelyeit és úszóit nem emészti meg, ezeket kiöklendezi. Érdekes módon fészkeléskor 6-7 gömbölyű fehér tojásait ilyen kiöklendezett halmaradványokra rakja. Tojásait halászhelyeinek közelében a függőleges partszakaszba vájt méternyi hosszúságú katlan mélyén rejti el. A tojásokon 21-27 napig kotlik. A fiókákat a hím és a tojó közösen gondozza.
A jégmadár Magyarországon nem számít ritka madárnak a vizes élőhelyek mentén. Fészkel a kisebb folyóknál és hegyi patakoknál, de az Alföldön az állóvizek közelében is megtalálja létfeltételeit.
A hideget jól viseli, ezért azokat az élőhelyeket, ahol télen is hozzájut halzsákmányhoz, nem hagyja el a kemény hidegek ellenére sem. A kisebb állóvizek többsége télen teljesen befagy, ezért a jégmadarak ilyenkor az áramló vizekhez vándorolnak, ahol télen is halászhatnak.
A dunakeszi láp ebből a szempontból is különleges élőhelynek számít, hiszen annak ellenére, hogy állóvízi élőhely, mégsem fagy be teljesen, mert láptavai mélyén olyan talajvízforrások fakadnak, amelyek még a legkeményebb teleken sem engedik megdermedni a teljes vízfelszínt. Így a pompázatos jégmadarak röptében akár januárban is gyönyörködhet az erre járó. A dunakeszi lápon költő jégmadár hazánkban védett faj, egyedeinek eszmei értéke 50 ezer Ft.