LEKTOR: Gráczer Éva Laura PhD, tudományos munkatárs, Biokémia Tanszék
|
Oldalszám: 48. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
A sejtciklus a sejtek keletkezésének folyamata. A létrejött sejtek vagy állandósulnak, és akkor már tovább nem osztódnak, vagy újra osztódnak. Az osztódó sejt élete tehát osztódással ér véget (12.2. ábra). |
|
Javítás |
|
A sejtciklus a sejtek keletkezésének folyamata. A létrejött sejtek vagy tovább osztódnak vagy specializálódnak (differenciálódnak) és az osztódás helyett elsősorban funkciójuk ellátásához szükséges anyagokat termelik. (12.1. ábra) |
|
Indoklás |
|
Pontatlan megfogalmazás, „állandósulás” nem utal rá, hogy mi történik utána a sejttel. Félrevezető megfogalmazás, hogy az osztódó sejt élete osztódással ér véget. Azt sejteti, hogy a sejtek csak 1 alkalommal osztódnak. Rossz ábrahivatkozás. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Kovács János, ELTE Összehasonlító anatómiai előadások I., Sejttan, 1999. |
|
Oldalszám: 48. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
12.1. ábra. A sejtciklus szakaszai és az osztódó sejtek elektronmikroszkópos képe. |
|
Javítás |
|
12.1. ábra. A sejtciklus szakaszai és az osztódó sejtek utólagosan színezett elektronmikroszkópos képe. |
|
Indoklás |
|
Félrevezető, a hallgató nem feltétlenül realizálja, hogy az elektronmikroszkóp segítségével fekete-fehér képet lehet készíteni. |
|
Oldalszám: 48. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
12.1. ábra |
|
Javítás |
|
A sejtciklus egymást követő lépéseit jelző nyíl duplázódik a DNS szintézis szakaszában, melyet ki kellene javítani szimpla nyíllá. |
|
Indoklás |
|
Az ábrán feltüntetett nyíl egyben reprezentálja a sejtciklus irányát és a DNS molekula mennyiségét, így a két dolog nem különül el egymástól megfelelően. Az ábraaláírásban pedig nem szerepel a dupla nyíl jelentése. |
|
Oldalszám: 48-49. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
A sejtciklus első szakasza egy hosszabb-rövidebb ideig tartó nyugalmi szakasz, amelyben RNS szintézis folyik, és néhány enzimfehérje képződik. A rendszeresen osztódó sejtek, mint például a gyökércsúcs sejtjei csak néhány órát töltenek ebben az állapotban. A következő lépés az örökítőanyag megkettőződésének szakasza, amely a sejtciklus teljes időtartamának közel felét veszi igénybe. A DNS szintézisén kívül ebben a szakaszban épülnek fel a DNS-hez kapcsolódó fehérjék is. Ezzel kialakul a sejt megkettőződött kromoszómaállománya (12.2. ábra). A DNS szintézise utáni szakasz csak rövid ideig tart, majd következik a sejtosztódás, amely általában egy-két óra alatt lejátszódik. Ennek során kétfelé válnak a kromoszómák, majd kettéosztódik a sejt, és a keletkezett két utódsejt újra nyugalmi szakaszba kerül. |
|
Javítás |
|
A sejtciklus 4 szakaszra osztható. Ezen szakaszok hossza számos tényezőtől függ, mint pl. a sejt típusától vagy a tápanyag ellátottságától. Emlős sejtek esetén optimális körülmények között a teljes sejtciklus hossza 24 óra. Az első nyugalmi szakasz a leghosszabb (11 óra), melyben a sejt növekszik, RNS és fehérjék képződnek. Az emlős sejtekkel szemben a gyökércsúcs folyamatosan osztódó sejtjei csak néhány órát töltenek ebben az állapotban. A következő lépés az örökítőanyag megkettőződésének szakasza, amely a sejtciklus teljes időtartamának körülbelül harmadát veszi igénybe (8 óra). A DNS szintézisén kívül ebben a szakaszban épülnek fel a DNS-hez kapcsolódó fehérjék is. Ezzel kialakul a sejt megkettőződött kromoszómaállománya (12.2. ábra). A DNS szintézise utáni szakasz csak rövid ideig tart (4 óra), majd következik a sejtosztódás, amely általában egy óra alatt lejátszódik. Ennek során kétfelé válnak a kromoszómák, majd kettéosztódik a sejt, és a keletkezett két utódsejt újra nyugalmi szakaszba kerül. |
|
Indoklás |
|
Példaként említi a gyökércsúcs sejtjeinek nyugalmi szakaszban töltött idejét, de nem ad információt arról, hogy más sejtek mennyi időt töltenek ebben a szakaszban, vagy milyen hosszú a teljes sejtciklus. Nem hangsúlyozza, hogy az egyes szakaszok időtartalma változó, számos tényezőtől függhet. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Pálfia Zsolt és Dr. Kristóf Zoltán, ELTE, A sejtbiológia alapjai, 2013. |
|
Oldalszám: 49. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
12.2. ábra |
|
Javítás |
|
Fehérjekomplex (nukeloszóma), ill. DNS |
|
Indoklás |
|
Az ábra további feliratozást igényel: ld. javításnál |
|
Oldalszám: 49. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
12.3. ábra |
|
Javítás |
|
Sejtalkotók feliratozása szükséges (ER, mitokondrium, sejtmaghártya, kromoszóma stb.) |
|
Indoklás |
|
Ábra feliratozása hiányos. |
|
Oldalszám: 49-50. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
A mitózis során a sejtmag megkettőződött kromatinállománya fénymikroszkópban is jól látható, tömör szerkezetű kromoszómákká alakul át. Láttuk, hogy a sejt kromoszómakészletének egyik fele apai, másik fele anyai eredetű. A két különböző eredetű sorozat egymásnak megfelelő tagjai homológ párokat alkotnak. A kromoszómákon felismerhetőek az egymástól majd elváló kromatidák. A kromatidapárok a befűződésben kapcsolódnak egymáshoz. A mitózis során a maghártya felbomlik, majd a sejt két pólusa között a sejtplazma fehérjéiből igen vékony húzófonalak képződnek. A húzófonalakhoz kapcsolódnak a befűződés helyén a sejt középső síkjába rendeződő kromoszómák. Ezt követően a befűződésnél szétválnak egymástól a kromatidák, és a húzófonalak mentén a sejt két ellenkező pólusa felé vándorolnak. Odaérkezve a kromoszómaformából visszaalakulnak kromatinállománnyá, majd kialakulnak az új sejtmagok. A sejtmagok körül új maghártya képződik, és a két sejt elkülönülése is megkezdődik. A sejtosztódás befejezéseként membránelemekből sejthártya épül fel a kialakuló két utódsejt között. |
|
Javítás |
|
A mitózis előszakasza során a sejtmag megkettőződött kromatinállománya fénymikroszkópban is jól látható, tömör szerkezetű kromoszómákká alakul át. Láttuk, hogy a sejt kromoszómakészletének egyik fele apai, másik fele anyai eredetű. A két különböző eredetű sorozat egymásnak megfelelő tagjai homológ párokat alkotnak. A kromoszómákon felismerhetőek az egymástól majd elváló kromatidák. A kromatidapárok a befűződésben kapcsolódnak egymáshoz. A mitózis előszakasza során megtörténik a maghártya felbomlása, valamint a sejt két pólusa között a sejtplazma fehérjéiből igen vékony húzófonalak képződnek. A középszakaszban a húzófonalakhoz kapcsolódnak a befűződés helyén a sejt középső síkjába rendeződő kromoszómák. Ezt követően az utószakaszban a befűződésnél szétválnak egymástól a kromatidák, és a húzófonalak mentén a sejt két ellenkező pólusa felé vándorolnak. A pólusokra érkezve a végszakasz során a kromoszómaformából visszaalakulnak kromatinállománnyá, majd kialakulnak az új sejtmagok. A sejtmagok körül új maghártya képződik, és a két sejt elkülönülése is megkezdődik. A sejtosztódás befejezéseként membránelemekből sejthártya épül fel a kialakuló két utódsejt között. |
|
Indoklás |
|
Míg a 12.3. ábrán a mitózis négy fő szakaszra van bontva (elő-, közép-, utó- és végszakasz), a szövegben az egyes szakaszok nincsenek név szerint említve, nincsen elkülönítve, hogy melyik folyamat, melyik szakaszban játszódik le. |
|
Oldalszám: 50. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
12.4. ábra A meiózisban a homológ kromoszómák szoros kapcsolata lehetővé teszi az átkereszteződés folyamatát |
|
Javítás |
|
A meiózis folyamata, mely során a kétszeres kromoszómakészletű (diploid) sejtekből egyszeres kromoszómakészletű (haploid) sejtek keletkeznek. |
|
Indoklás |
|
Az ábra nem kifejezetten az átkereszteződés folyamatát mutatja be, hanem a meiózis egyes lépéseit. |
|
Oldalszám: 50. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
12.4. ábra |
|
Javítás |
|
Az ábrát cserélni szükséges. |
|
Indoklás |
|
Az ábra kicsi, nem írja le, mit jelöl 2n-el, illetve 2x-el. A meiózis II. szakaszát 1 sejttel mutatja be, ezért az ábra nem szemlélteti megfelelően, hogy a meiózis során 4 db haploid sejt keletkezik. A meiózis I és II fel van cserélve az ábrán! |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Pálfia Zsolt és Dr. Kristóf Zoltán, ELTE, A sejtbiológia alapjai, 2013. |
|
Oldalszám: 51. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
Az osztódás a sejt egyedi életének a végét is jelenti. A sejtek nem csak keletkeznek, el is pusztulnak. Ha a sejt nem osztódik tovább, elpusztulhat betegség, sérülés stb. következtében. A folyamat a nekrózis, amely során a sejt roncsolódik, anyagai kiszabadulnak a sejtből. |
|
Javítás |
|
A sejtek nem csak keletkeznek, el is pusztulnak. Az osztódás lehetőséget ad a sejteknek, hogy genetikai anyagukat továbbörökítsék, így a sejtvonal fennmaradjon. A sejtek pusztulása történhet külső behatás hatására (mechanikai hatás, hőhatás, oxigénhiány, vírusfertőzés stb.), ilyenkor a sejt roncsolódik, anyagai kiszabadulnak a sejtből. A sejtpusztulás ezen formáját nevezik nekrózisnak. |
|
Indoklás |
|
Félrevezető, régi megfogalmazás. Az adott sejt maga akkor is elpusztulhat betegség, sérülés stb. miatt, ha osztódik. DE genetikai anyaga megmaradhat egy utódsejtben, ha osztódott korábban. |
|
Oldalszám: 51. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A sejtciklus és sejtosztódás |
|
Javítandó rész |
|
Különleges osztódóképes sejtek az őssejtek (12.5. ábra) Még el nem kötelezett, multipotens sejtek, ugyanis osztódásukat követően sokféle sejtté tudnak differenciálódni. Őssejtek az embrionális sejtek, amelyek még bármilyen sejttípust képesek létrehozni, de őssejtek találhatók a felnőtt szervezetekben is. |
|
Javítás |
|
Az őssejtek olyan sejtek, melyek képesek sejtosztódással önmagukat korlátlanul fenntartani/megújítani, illetve képesek differenciálódás révén más sejtek és szövetek létrehozására (12.5. ábra). Az őssejtek csoportosíthatóak differenciálódási képességük alapján. Így léteznek totipotens sejtek, melyek képesek az összes (embrionális és extraembrionális) szövet és szerv létrehozására, ilyen sejt pl. a megtermékenyített petesejt. Pluripotens sejteknek nevezzük azokat az őssejteket, melyek képesek mindhárom csíralemez kialakítására és ivarsejtek képzésére, de nem képesek extraembrionális szövetek maradéktalan létrehozására. Ezeknek tekinthetők az embrionális őssejtek. A multipotens sejtek csökkent potenciával rendelkező sejtek, melyek csak bizonyos típusú sejtek, szövetek létrehozására képesek. Ide tartoznak a szöveti őssejtek. |
|
Indoklás |
|
A multipotens szó használata nem megfelelő, az őssejteket differenciálódási képességük szerint több kategóriába osztják, ezek egyike a multipotens őssejtek. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Shoukhrat Mitalipov and Don Wolf Adv Biochem Eng Biotechnol. 2009; 114: 185–199. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0011_1A_Molekularis_terapiak_hu_book/ch08.html |