Etológia

Oldalszám: 112.

Témakör, téma:

Viselkedés az élővilágban

Javítandó rész:

„A tevékenységet nem szüleiktől vagy fajtársaiktól tanulják meg, a végrehajtás képessége velük születik.”

Javítás:

„A tevékenységet nem próbálgatás, vagy mások megfigyelése révén tanulják meg, a végrehajtás képessége velük születik.”

Indoklás:

Az öröklött mozgásmintázatok kapcsán az eredeti szövegben csak a szociális tanulási formákat említi a könyv, miszerint NEM azok révén szerzi az egyed ezeket a készségeket. Fontos kiemelni, hogy ezek a viselkedésformák nem is próba-szerencse tanulási mechanizmus eredményei.

Ajánlott szakirodalom

Csányi Vilmos: Etológia (A mozgásmintázatok szerveződése) Nemzeti Tankönyvkiadó

Oldalszám: 113.

Témakör, téma

Viselkedés az élővilágban

Javítandó rész

"Az állat mindig a fényszegényebb hely felé fordulva mászik tovább."

Javítás

„Az állat mindig a fényszegényebb hely felé fordulva mászik tovább – azaz negatív fototaxist mutat”.

Indoklás

A taxis kapcsán érdemes megemlíteni, hogy attól függően, hogy az állat az inger felé, vagy attól elfelé halad, a taxis lehet pozitív, avagy negatív.

Ajánlott szakirodalom

Török Júlia Katalin: Bevezetés a protisztológiába – ELTE TÁMOP

Oldalszám: 113.

Témakör, téma

Viselkedés az élővilágban

Javítandó rész

"Így például a pulykák ivadékgondozó ösztönét vizsgálva azt tapasztalták, hogy a fiatal, első alkalommal költő pulykatojó is teljes mértékben képes csibéinek felnevelésére. Ha azonban a tojót az első költés előtt hallásképtelenné tették, akkor a kikelő csibéit megölte, mivel első alkalommal kizárólag hangjáról ismeri fel ivadékait. Az idősebb, már többször költött pulykatojó, hallása elvesztése után is gondozta utódait. A  megelőző tapasztalatai révén ugyanis már látás alapján felismerte csibéit. Az ivadékgondozó ösztönben tehát öröklött és tanult magatartásformák épülnek egymásra."

Javítás

Ebben a részben javasolnám, hogy a pulyka (madár) kapcsán ne „ivadék”-gondozó magatartást említsünk, hanem „utód”-gondozás legyen a szövegben.

Indoklás

Madarak esetében az „ivadék” szokatlan kifejezés, amit inkább halaknál használunk.

Oldalszám: 114.

Témakör, téma

Viselkedés az élővilágban

Javítandó rész

"Az ilyen, a normálisnál hatékonyabb választ kiváltó ingereket szupernormális ingernek nevezzük. Ezzel magyarázható a kakukkfióka felnevelése is (28.4. ábra)."

Javítás

"Az ilyen, a normálisnál hatékonyabb választ kiváltó ingereket szupernormális ingernek nevezzük. A kakukkfióka esetében az eleségkérő fióka kitátott torkának sötétnarancs színezete jelenti a szupernormális ingert, amely a mostohaszülők számára vonzóbbá teszi a kakukkot a saját fiókáiknál etetéskor (28.4. ábra)."

Indoklás

Az eredeti szövegben nincs végülis elmagyarázva, hogy mi a kakukkfióka esetében a szupernormális inger.

Ajánlott szakirodalom

Soler, M., Martinez, J. G., Soler, J. J., & Møller, A. P. (1995). Preferential allocation of food by magpies Pica pica to great spotted cuckoo Clamator glandarius chicks. Behavioral Ecology and Sociobiology, 37(1), 7-13.

Oldalszám: 115.

Témakör, téma

Az állatok tanult magatartásformái

Javítandó rész

"Az öröklött és a tanult magatartási elemek egymással összekapcsolódva hozzák létre a kifejlett egyedre jellemző viselkedést."

Javítás

"Az öröklött és a tanult magatartási elemek egymással kölcsönhatásban hozzák létre a kifejlett egyedre jellemző viselkedést.”

Indoklás

A „kölcsönhatás” kifejezés ebben a szövegkörnyezetben helyesebb, mint az „összekapcsolódás”.

Oldalszám: 115.

Témakör, téma

Az állatok tanult magatartásformái

Javítandó rész

"A libák a tojásból való kikelés után azonnal követik szüleiket. Ha a tojásokat mesterségesen keltetik, a kislibák az első mozgó lényt követik, akivel találkoznak. A szüleikhez való kötődés csak a néhány órás fiatal állatnál alakul ki. A követendő képének megtanulása, bevésődése az emlékezetbe csak pár percet vesz igénybe, és egész életre szólóan megmarad. Ha a mesterségesen keltetett kislibákat a kikeléstől számított két-három napig sötétben tartjuk, az érzékeny periódus elmúlása után a tanulási folyamat már nem alakítható ki (29.1. ábra)."

Javítás

"A libák a tojásból való kikelés után szinte azonnal követik az anyjukat. Ha a tojásokat mesterségesen keltetik, a kislibák az első mozgó lényt követik, akivel találkoznak. Az anyához való kötődés csak a néhány órás fiatal állatnál alakul ki. A követendő képének megtanulása, bevésődése az emlékezetbe csak pár percet vesz igénybe, és az utódgondozás során végig megmarad. Ha a mesterségesen keltetett kislibákat a kikeléstől számított két-három napig minden külső ingertől elszigetelve tartjuk, az érzékeny periódus elmúlása után a bevésődési folyamat már nem alakítható ki (29.1. ábra)."

Indoklás

A libáknál a szülői bevésődés az utódgondozást folytató szülőre – az anyára – alakul ki.  Az anyára kialakuló ún. követési reflex bér igen hamar megmutatkozik, az „azonnal” szót tompítanám a „szintével”, hiszen azért a frissen kikelt fiókáknak meg kell száradni stb. A szülői bevésődés funkcionálisan csak az utódgondozás ideje alatt működik, az „egész életre megmarad” nem helyes tehát, hiszen a felnőtt libák már nem követik az anyát. A „napokig sötétben tartott kislibákat” én inkább úgy írnám, hogy külső ingerektől elszigetelt – hiszen ha napokig sötétben tartjuk a firssen kikelt fiókákat, akkor hogyan táplálkoznak pl?

Ajánlott szakirodalom

Csányi Vilmos: Etológia (Tanulás érzékeny periódusban) Nemzeti Tankönyvkiadó

Oldalszám: 116.

Témakör, téma

Az állatok tanult magatartásformái

Javítandó rész

„A tapasztalatszerzés egyik legegyszerűbb formája a megszokás (habitáció).”

Javítás

"A tapasztalatszerzés egyik legegyszerűbb formája a megszokás (habituáció).”

Indoklás

Itt egyszerű gépelési hibáról van szó – e tanulási mechanizmus neve helyesen habituáció.

Oldalszám: 118.

Témakör, téma

Az állatok kommunikációja és önfenntartó viselkedése

Javítandó rész

„A folytonos szelekciós nyomás sajátos viselkedésformák megjelenéséhez vezetett elsősorban a tájékozódóképesség kifejlődésében, a táplálékszerző magatartásukban, valamint a rájuk leselkedő veszedelmek elhárításában.”

Javítás

„A folytonos szelekciós nyomás sajátos viselkedésformák megjelenéséhez vezetett elsősorban a tájékozódóképesség kifejlődésében, a szaporodáshoz és a táplálékszerzéshez köthető magatartásukban, valamint a rájuk leselkedő veszedelmek elhárításában.”

Indoklás

Ha már ki szeretnénk emelni néhányat a nagyobb funkcionális viselkedés típusok közül, a szaporodó magatartásformák biztosan ott kell hogy legyenek azok között, amelyeken az evolúciós/ szelekciós hatásokat tanulmányozhatjuk. 

Oldalszám: 118.

Témakör, téma

Az állatok kommunikációja és önfenntartó viselkedése

Javítandó rész

„A  csoportba tartozó egyedek a kommunikációs jeleken keresztül ismerik fel egymást, közlik fajtársaikkal a rangjukat a hatalmi sorban, és segítségével fejezik ki közölnivalójukat.”

Javítás

„A  csoportba tartozó egyedek a kommunikációs jeleken keresztül ismerik fel egymást, közlik fajtársaikkal a pozíciójukat a rangsorban, és segítségével fejezik ki a szándékukat.”

Indoklás

A „hatalmi sor” szokatlan és nem túl megfelelő kifejezés – a „rangsor” az, amit etológiában használunk. A „közölnivaló” fura kifejezés az állati kommunikáció kapcsán, és kissé fából vaskarika. Viszont a „szándék” már plusz ismeret az olvasónak, a kommunikációs interakciók jelentős része a szándék jelzésén alapul.

Oldalszám: 120.

Témakör, téma

Az állatok kommunikációja és önfenntartó viselkedése

Javítandó rész

„A rovarok hangjelei részben az ivari pár hívására szolgálnak, és jelezhetik a vetélkedő hímek rivalizálását. A kétéltűek hangjelzései is a szaporodással kapcsolatosak. A békák hívójelzésére, amit ha távolról hallat a hím, arra kórusban mind a hímek, mind a nőstények közösen válaszolnak. Ha közelről hangzik a hívójel, akkor vonzólag hat a nőstényre.”

Javítás

„A rovarok hangjelei szaporodáskor a partner odavonzását szolgálják, és jelezhetik a vetélkedő hímek rivalizálását. A kétéltűek hangjelzései is a szaporodással kapcsolatosak. A békáknál csak a hímek énekelnek. A hímek maguk is kuruttyolni kezdenek, ha meghallják a többi hím énekét. A nőstényekből viszont közeledést vált ki a faj-azonos hímek éneke.”

Indoklás

Az eredeti szövegben az „ivari pár” nagyon nehézkes szószerkezet volt. A békák kapcsán pontosítani kellett a szöveget, hiszen a nőstények „válasza” ez esetben nem hangadás.

Ajánlott szakirodalom

Kelley, D. B. (2004). Vocal communication in frogs. Current opinion in neurobiology, 14(6), 751-757.

Oldalszám: 121.

Témakör, téma

Az állatok kommunikációja és önfenntartó viselkedése

Javítandó rész

„minden évben egy alkalommal az ívóhelyükre vonulnak (30.8. ábra), hogy ikráikat lerakják, pontosan ugyanoda, ahol kikeltek.”

30.8. ábra felirata: „A lazacok évente visszatérnek az ívóhelyükre”

Javítás

„miután a tengerben elérték az ivarérett kort, visszatérnek (30.8. ábra), hogy ikráikat lerakják, pontosan ugyanoda, ahol kikeltek.”

30.8. ábra felirata: „Az ivarérett lazacok visszatérnek az ívóhelyükre”

Indoklás

Az eredeti szöveget úgy lehetett értelmezni, mintha a lazacok több éven keresztül, évente jönnének ívni. Ezzel szemben sok lazacfaj csak egyszer szaporodik életében.

Ajánlott szakirodalom

Fleming, I. A. (1996). Reproductive strategies ecology and evolution of Atlantic salmon. Rev. Fish Biol. Fish., 6(4), 379-416.

Oldalszám: 123.

Témakör, téma

Az állatok szaporodása

Javítandó rész

„A belső tényező hormonális hatás, a külső tényezők – a kulcsingerek – viszont sokfélék lehetnek. Például a napszakok hosszabbodása vagy rövidülése, a táplálékbőség vagy az időjárás változása.”

Javítás

„A belső tényező hormonális hatás, a külső tényezők viszont sokfélék lehetnek. Például a napszakok hosszabbodása vagy rövidülése, a táplálékbőség vagy az időjárás változása is hozzájárulhat a szaporodásra kész állapot előidézésében.”

Indoklás

A kulcsinger nem jó kifejezés a szaporodást előidéző évszakos, vagy időjárási tényezőkre. A szaporodáshoz köthető kulcsingerek általában a partneren lévő jelzések, színezet, viselkedés, illat stb. 

Ajánlott szakirodalom

Csányi Vilmos: Etológia (A magatartás idegélettani alapjai) Nemzeti Tankönyvkiadó

Oldalszám: 125.

Témakör, téma

Az állatok szaporodása

Javítandó rész

„Az emlősök szoptatják a megszületett utódokat, megvédik a ragadozóktól, majd fokozatosan megtanítják a zsákmányszerzés módjaira (31.7. ábra).”

Javítás

„Az emlősök szoptatják a megszületett utódokat, megvédik őket a veszélyektől, és a húsevők esetében az is előfordul, hogy megtanítják a fiatalokat a zsákmányszerzés módjaira (31.7. ábra).”

Indoklás

Az eredeti mondatot úgy lehetett érteni, hogy MINDEN emlős fajnál megtanítják a szülők vadászni a kicsiket.   

Oldalszám: 125.

Témakör, téma

Az állatok szaporodása

Javítandó rész

„31.4. ábra. Bölcsőszájú hal az ikráival.”

Javítás

„31.4. ábra. Diszkoszhal az ikráival”

Indoklás

Bár a diszkoszhal is a bölcsőszájúakhoz tartozik rendszertanilag, a képfeliratnál célszerűnek tartanám a diszkoszhal megnevezést, mert ugyanakkor ez a sügérféle nem hurcolja az ivadékokat a szájüregében.   

Oldalszám: 126.

Témakör, téma

Az állatok szaporodása

Javítandó rész

„Hasonló kapcsolat a közös vadászat alkalmával időleges csoportot alkotó farkashorda vagy a telelésre egy helyre húzódó denevérek csapata is. Az időleges tömörülések nyitott közösségek.”

Javítás

„Hasonló kapcsolat a telelésre egy helyre húzódó denevérek csapata is. Az időleges tömörülések nyitott közösségek.”

Indoklás

A farkasfalka egyáltalán nem jó példa az ideiglenes aggregációra, de még csak a nyitott közösségre sem. A farkasfalka funkcionálisan egy kibővített nagycsalád, igen komplex belső viszonyokkal, melynek a tagjai nem fluktuálnak egykönnyen.    

Ajánlott szakirodalom

https://www.wolfworlds.com/wolf-social-structure/

Oldalszám: 126.

Témakör, téma

Az állatok szaporodása

Javítandó rész

„A küzdelem az állati agresszió egyik menyilvánulása, amely csak saját fajtárssal szemben értelmezhatő..”

Javítás

„A küzdelem az állati agresszió egyik megnyilvánulása, amely a két fél között többnyire valamely erőforrás birtoklásáért zajlik.”

Indoklás

Az állati agresszió ritkábban ugyan, de különböző fajok egyedei között is történhet (pl. egy téli madáretetőnél). Sokkal lényegesebb megemlíteni azt, hogy az agresszió erőforrás-kompetíció során szokott fellépni.

Ajánlott szakirodalom

Huntingford, F. A. (1976). The relationship between inter-and intra-specific aggression. Animal Behaviour, 24(3), 485-497.

Oldalszám: 128.

Témakör, téma

Az állatok szaporodása

Javítandó rész

„Készíts ki előadást Konrad Lorenz életéről és munkásságáról!.”

Javítás

„Készíts kiselőadást Konrad Lorenz életéről és munkásságáról!.”

Indoklás

Egyszerű elírás.