LEKTOR: Gráczer Éva Laura PhD, tudományos munkatárs, Biokémia Tanszék
|
Oldalszám: 7. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése |
|
Javítandó rész |
|
Egy fehérvérsejt (makrofág) bekebelez egy szervezetbe jutott kórokozót (Mycobacterium tuberculosis). A fehérvérsejt eukarióta, a baktérium nála jóval kisebb, prokarióta szervezet. |
|
Javítás |
|
Egy fehérvérsejt (makrofág) bekebelez egy szervezetbe jutott kórokozót (Mycobacterium tuberculosis). A fehérvérsejt eukarióta sejt, a baktérium nála jóval kisebb, prokarióta szervezet. |
|
Indoklás |
|
Hibás megfogalmazás. |
|
Oldalszám: 15. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 2. A sejtek szerves anyagai |
|
Javítandó rész |
|
6. ábra és ábraaláírás: 6. A koleszterin és egy epesav. Figyeld meg, hogy a koleszterinmolekulában csak apoláris, míg az epesav-molekulában poláris molekularészletek is vannak! |
|
Javítás |
|
A koleszterin molekulában is szükséges a szteránvázon lévő poláris –OH csoport bejelölése, továbbá a feltüntetett epesav molekula –COOH csoportja is poláris, melyet szintén jelölni szükséges. Ábraaláírás javítása: 6. A koleszterin és egy epesav. Figyeld meg, hogy a koleszterinmolekulához képest egy epesav több poláris csoporttal rendelkezik. |
|
Indoklás |
|
A koleszterin molekulában is található poláris rész (-OH csoport), mely az epesav molekulában be is van jelölve poláris részként. |
|
Oldalszám: 17. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 2. A sejtek szerves anyagai |
|
Javítandó rész |
|
Többségük a sejtekben lejátszódó kémiai átalakulásokat irányító katalizátor, más szóval enzim. |
|
Javítás |
|
Többségük a sejtekben lejátszódó kémiai átalakulásokat irányító katalizátor, más szóval enzim (pl. tripszin), de globuláris szerkezettel számos más feladatot ellátó fehérje is rendelkezik. Található köztük pl. transzportfehérje (pl. hemoglobin), hormon (pl. inzulin) és tartalékfehérje (pl. ovalbumin) is. |
|
Indoklás |
|
Érdemes lenne a globuláris fehérjék más funkcióját is megemlíteni. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
https://www.encyclopedia.com/science-and-technology/chemistry/chemistry-general/globular-protein |
|
Oldalszám: 18. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 2. A sejtek szerves anyagai |
|
Javítandó rész |
|
A két láncot a bázisok között kialakuló hidrogénkötések tartják össze. |
|
Javítás |
|
A két láncot a bázisok között kialakuló hidrogénkötések tartják össze. A guanin és citozin bázisok között három, míg az adenin és timin bázisok között két hidrogénhíd kötés alakul ki. |
|
Indoklás |
|
Mivel a 13. ábrán fel vannak tüntetve a bázisok közötti hidrogénhidak is és az ábráról leolvasható, hogy az adott bázisok hány hidrogénhíd kötéssel kapcsolódnak a másik bázishoz, ezért a szövegben is érdemes lenne ezt megjegyezni. |
|
Oldalszám: 18. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 2. A sejtek szerves anyagai |
|
Javítandó rész |
|
A szénhidrátok és a lipidek elsősorban energiaszolgáltatók. Kevéssé változatos szerkezetűek, felépítésük a legtöbb élőlény sejtjeiben nagyon hasonló. A fehérjék és a nukleinsavak a sejtek anyagcsere-folyamatait irányítják (16. ábra). |
|
Javítás |
|
Az élő szervezetek szerves anyagait szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak alkotják (16. ábra). A szénhidrátok és a lipidek elsősorban energiaszolgáltatók. Kevéssé változatos szerkezetűek, felépítésük a legtöbb élőlény sejtjeiben nagyon hasonló. A fehérjék és a nukleinsavak a sejtek anyagcsere-folyamatait irányítják. |
|
Indoklás |
|
A 16. ábrán a szervezet szerves anyagainak csoportosítása látható és nem pedig a fehérjék és nukleinsav szerepe az anyagcsere folyamatokban. A hivatkozás rossz helyen szerepel. |
|
Oldalszám: 19. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 3. A sejtanyagcsere jellegzetességei |
|
Javítandó rész |
|
Az autotróf szervezetek valamilyen külső energia felhasználásával, a környezetből felvett egyszerű szervetlen anyagokból, szén-dioxidból és vízből állítják elő a számukra szükséges nagy energiatartalmú szerves vegyületeket. |
|
Javítás |
|
Az autotróf szervezetek valamilyen külső energia felhasználásával, a környezetből felvett egyszerű szervetlen anyagokból, például szén-dioxidból és vízből állítják elő a számukra szükséges nagy energiatartalmú szerves vegyületeket. |
|
Indoklás |
|
Bizonyos fotoautotróf élőlények H2-t és H2S használnak a fotoszintézis során elektrondonorként és nem H2O molekulát, pl. zöld- és bíborkénbaktériumok. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013., 68-69. oldal Borsodi Andrea, Felföldi Tamás, Jáger Katalin, Makk Judit, Márialigeti Károly, Romsics Csaba, Tóth Erika, Bánfi Renáta, Pohner Zsuzsanna, Vajna Balázs, Bevezetés a prokarióták világába, ELTE 2013., 6.2, 6.3 fejezet |
|
Oldalszám: 19. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 3. A sejtanyagcsere jellegzetességei |
|
Javítandó rész |
|
Felépítő anyagcserefolyamat például a fotoszintézis, melynek során a szén-dioxidból és vízből szőlőcukor és oxigén képződik. |
|
Javítás |
|
Felépítő anyagcserefolyamat például a növények fotoszintézise, melynek során a szén-dioxidból és vízből szőlőcukor és oxigén képződik. |
|
Indoklás |
|
Bizonyos prokarióták a fotoszintézis során nem vizet használnak elektrondonorként. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Borsodi Andrea, Felföldi Tamás, Jáger Katalin, Makk Judit, Márialigeti Károly, Romsics Csaba, Tóth Erika, Bánfi Renáta, Pohner Zsuzsanna, Vajna Balázs, Bevezetés a prokarióták világába, ELTE 2013., 6.3 fejezet |
|
Oldalszám: 20. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 3. A sejtanyagcsere jellegzetességei |
|
Javítandó rész |
|
Az élőlényeket aszerint is csoportosítják, hogy milyen energiaforrást hasznosítanak anyagcseréjük során. Ennek megfelelően megkülönböztetünk fényenergiát hasznosító, azaz fototróf szervezeteket, illetve kémiai energiát hasznosító, azaz kemotróf szervezeteket. Fototróf élőlények a fotoszintetizálók, míg kemotrófok a kemoszintetizálók és a heterotróf szervezetek. Ez utóbbiak ugyanis energiaszükségletüket szerves anyagok lebontásával, oxidációjával. |
|
Javítás |
|
A bekezdés elhagyható. |
|
Indoklás |
|
Autotróf, heterotróf címszó alatt a bekezdés lényege már megfogalmazásra került. A bekezdés rosszul megfogalmazott. Felhasznált energia alapján 3 kategóriát határoz meg, köztük az heterotróf élőlényeket. A mondat azért is zavaró, mert a fotoszintetizáló szervezetek között van mind autotróf, mind heterotróf szervezet. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013., 68-69. oldal Borsodi Andrea, Felföldi Tamás, Jáger Katalin, Makk Judit, Márialigeti Károly, Romsics Csaba, Tóth Erika, Bánfi Renáta, Pohner Zsuzsanna, Vajna Balázs, Bevezetés a prokarióták világába, ELTE 2013., 6.2 fejezet |
|
Oldalszám: 21. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 3. A sejtanyagcsere jellegzetességei |
|
Javítandó rész |
|
5. ábra |
|
Javítás |
|
A termék jele (C) a kiindulási anyagokéhoz hasonlóan a terméken szerepeljen és ne mellette. |
|
Indoklás |
|
Az ábra nem konzisztens. |
|
Oldalszám: 21. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 3. A sejtanyagcsere jellegzetességei |
|
Javítandó rész |
|
Számos enzim működéséhez ún. koenzim is szükséges. A koenzimek olyan molekulák, amelyek lazán kötődnek az enzimhez, és a kiindulási anyagokkal együtt kémiai változáson mennek keresztül (6. ábra). Koenzimek vesznek részt többek között a hidrogénátvitellel járó redoxireakciókban. A szerves molekulák szénatomjai hidrogénfelvétellel redukálódnak, hidrogénleadással oxidálódnak. |
|
Javítás |
|
Számos olyan kémiai reakció van, amely katalíziséhez nem elegendő önmagában a fehérje molekulája. Ezek katalízisében nem-fehérje természetű anyagok, úgynevezett kofaktorok működnek közre. A kofaktorok olyan atomok, ionok vagy szerves molekulák, amelyek sztöchiometrikus mennyiségben, közvetlen szerepet játszanak a katalízisben. Azokat a kofaktorokat, amelyek szerves molekulák, „koenzimek”-nek is nevezik. A katalízisben résztvevő koenzim a reakció során kémiailag módosul, tehát szubsztrát. Minden koenzimre igaz, hogy nem egyetlen enzimmel, hanem hasonló kémiai átalakulást katalizáló enzimek egy csoportjával működik együtt. A NAD koenzim például számos dehidrogenáz enzim közös koenzime (6. ábra). |
|
Indoklás |
|
A koenzimek nem feltétlenül kötődnek lazán az enzimekhez, pl. FAD molekula. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Nyitray László és Pál Gábor, ELTE A biokémia és molekuláris biológia alapjai, 2013., 8.2 Fejezet |
|
Oldalszám: 21. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 3. A sejtanyagcsere jellegzetességei |
|
Javítandó rész |
|
(amelyet NADH2-vel jelölünk) |
|
Javítás |
|
(amelyet NADH-val jelölünk) |
|
Indoklás |
|
A redukált koenzim jelölésére a NADH jelzés használt széleskörűen, ez a jelzés egyben a molekula töltésének jelzésére is alkalmasabb. Ld. NAD+, NADH oxidált és redukált forma. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 18. fejezet |
|
Oldalszám: 31. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 6. A lebontó folyamatok |
|
Javítandó rész |
|
A hidrogénnel feltöltött szállítómolekulák (NADH2) a terminális oxidációnak nevezett folyamatban egy enzimrendszer segítségével oxidálódnak, hidrogénjük egyesül a légzésből származó oxigénnel (O2), és vizet képez. |
|
Javítás |
|
A hidrogénnel feltöltött szállítómolekulák (NADH) a terminális oxidációnak nevezett folyamatban egy enzimrendszer segítségével oxidálódnak, hidrogénjük egyesül a légzésből származó oxigénnel (O2), és vizet képez. |
|
Indoklás |
|
A redukált koenzim jelölésére a NADH jelzés használt széleskörűen, ez a jelzés egyben a molekula töltésének jelzésére is alkalmasabb. Ld. NAD+, NADH oxidált és redukált forma. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 18. fejezet |
|
Oldalszám: 31-32. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 6. A lebontó folyamatok |
|
Javítandó rész |
|
2., 3., 4., 5. és 6.. ábra |
|
Javítás |
|
NADH2 és NAD javítása NADH+H+-ra és NAD+-ra |
|
Indoklás |
|
A redukált koenzim jelölésére a NADH jelzés használt széleskörűen, ez a jelzés egyben a molekula töltésének jelzésére is alkalmasabb. Ld. NAD+, NADH oxidált és redukált forma. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 18. fejezet |
|
Oldalszám: 31. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 6. A lebontó folyamatok |
|
Javítandó rész |
|
3. ábra |
|
Javítás |
|
Egy darab NADH molekula oxidációja során generált protongrádiens 2,5 molekula ATP szintéziséhez elegendő csak. |
|
Indoklás |
|
Egy darab NADH molekula oxidációja során generált protongrádiens 2,5 molekula ATP szintéziséhez elegendő csak. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 518. oldal Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013., 138. oldal |
|
Oldalszám: 31. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 6. A lebontó folyamatok |
|
Javítandó rész |
|
A folyamat során a glikolízisben és a citromsavciklusban képződött hidrogénnel feltöltött koenzimek (NADH2) oxidálódnak és közben nagy mennyiségű ATP képződik (3. ábra). |
|
Javítás |
|
A folyamat során a glikolízisben és a citromsavciklusban képződött hidrogénnel feltöltött koenzimek (NADH) oxidálódnak és közben nagy mennyiségű ATP képződik (3. ábra). |
|
Indoklás |
|
A redukált koenzim jelölésére a NADH jelzés használt széleskörűen, ez a jelzés egyben a molekula töltésének jelzésére is alkalmasabb. Ld. NAD+, NADH oxidált és redukált forma. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 18. fejezet |
|
Oldalszám: 32. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 6. A lebontó folyamatok |
|
Javítandó rész |
|
1 mól szőlőcukor biológiai oxidációval történő lebontásakor összesen 38 mól ATP képződik (4. ábra). A szőlőcukor biológiai oxidációjának összesített egyenlete tehát: C6H12O6 + 6 O2 = 6 CO2 + 6 H2O + 38 mol ATP |
|
Javítás |
|
1 mól szőlőcukor biológiai oxidációval történő lebontásakor összesen 32 mól ATP képződik (4. ábra). A szőlőcukor biológiai oxidációjának összesített egyenlete tehát: C6H12O6 + 6 O2 = 6 CO2 + 6 H2O + 32 mol ATP |
|
Indoklás |
|
Az újabb kutatások alapján kevesebb ATP képződik. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 518. oldal P C Hinkle, M A Kumar, A Resetar, D L Harris: Biochemistry 30(1991):3576 Mechanistic stoichiometry of mitochondrial oxidative phosphorylation |
|
Oldalszám: 32. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 6. A lebontó folyamatok |
|
Javítandó rész |
|
4. ábra |
|
Javítás |
|
Keletkező ATP száma csak 32 mól. |
|
Indoklás |
|
Az újabb kutatások alapján kevesebb ATP képződik. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 518. oldal P C Hinkle, M A Kumar, A Resetar, D L Harris: Biochemistry 30(1991):3576 Mechanistic stoichiometry of mitochondrial oxidative phosphorylation |
|
Oldalszám: 32. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 6. A lebontó folyamatok |
|
Javítandó rész |
|
5. A tejsavas erjedés. Oxigén hiányában a vázizomrostokban alacsony az oxidált koenzim (NAD), ugyanakkor magas a redukált koenzim (NADH2) koncentrációja. Ezért a piroszőlősav anaerob feltételek mellett redukált koenzimmel lép reakcióba egy enzim felületén. A reakció során keletkezett NAD visszaléphet a glikolízis folyamatába. |
|
Javítás |
|
5. A tejsavas erjedés. Oxigén hiányában a vázizomrostokban alacsony az oxidált koenzim (NAD+), ugyanakkor magas a redukált koenzim (NADH) koncentrációja. Ezért a piroszőlősav anaerob feltételek mellett redukált koenzimmel lép reakcióba egy enzim felületén. A reakció során keletkezett NAD+ visszaléphet a glikolízis folyamatába. |
|
Indoklás |
|
NADH és NAD+ jelölések használtak széleskörűen. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 18. fejezet |
|
Oldalszám: 33. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 6. A lebontó folyamatok |
|
Javítandó rész |
|
1 mol szőlőcukor biológiai oxidációjakor összesen 38 mol (5.) keletkezik. |
|
Javítás |
|
1 mol szőlőcukor biológiai oxidációjakor összesen 32 mol (5.) keletkezik. |
|
Indoklás |
|
Az újabb kutatások alapján kevesebb ATP képződik. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 518. oldal P C Hinkle, M A Kumar, A Resetar, D L Harris: Biochemistry 30(1991):3576 Mechanistic stoichiometry of mitochondrial oxidative phosphorylation |
|
Oldalszám: 34. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 7. A fotoszintézis |
|
Javítandó rész |
|
Alacsony energiatartalmú kiindulási anyagokból (szén-dioxidból és vízből) magas energiatartalmú, hidrogénben gazdag termék, szőlőcukor képződik |
|
Javítás |
|
Alacsony energiatartalmú kiindulási anyagokból (például szén-dioxidból és vízből) magas energiatartalmú, hidrogénben gazdag termék, szőlőcukor képződik |
|
Indoklás |
|
Bizonyos fotoautotróf élőlények H2-t és H2S használnak a fotoszintézis során elektrondonorként és nem H2O molekulát, pl. zöld- és bíborkénbaktériumok. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013., 68-69. oldal Borsodi Andrea, Felföldi Tamás, Jáger Katalin, Makk Judit, Márialigeti Károly, Romsics Csaba, Tóth Erika, Bánfi Renáta, Pohner Zsuzsanna, Vajna Balázs, Bevezetés a prokarióták világába, ELTE 2013., 6.2, 6.3 fejezet |
|
Oldalszám: 34. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 7. A fotoszintézis |
|
Javítandó rész |
|
A fényszakaszban történik a fényenergia megkötése és kémiai energiává való átalakítása, pontosabban az ATP és a hidrogénszállító molekula (a NADH2-höz hasonló redukált koenzim: NADPH2) képződése. A fényenergia megkötése a színanyagok, köztük a zöld színű klorofill, valamint a sárga karotin és xantofill feladata (1–2. ábra). A hidrogénszállító molekula (NADP) redukciójához szükséges hidrogén vízbontásból (fotolízis) származik |
|
Javítás |
|
A fényszakaszban történik a fényenergia megkötése és kémiai energiává való átalakítása, pontosabban az ATP és a hidrogénszállító molekula (a NADH+H+-hoz hasonló redukált koenzim: NADPH+H+) képződése. A fényenergia megkötése a színanyagok, köztük a zöld színű klorofill, valamint a sárga karotin és xantofill feladata (1–2. ábra). A hidrogénszállító molekula (NADP+) redukciójához szükséges hidrogén vízbontásból (fotolízis) származik. |
|
Indoklás |
|
NADPH vagy NADPH+H+ és NADP+ jelölések használtak széleskörűen. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. |
|
Oldalszám: 34-35. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 7. A fotoszintézis |
|
Javítandó rész |
|
3-4. ábra |
|
Javítás |
|
A két ábrán valahol NADP, valahol NADP+ van feltüntetve. Konzekvensen legyen feltüntetve a két molekula az alábbi formában: NADP+ és NADPH+H+ |
|
Indoklás |
|
NADPH és NADP+ jelölések használtak széleskörűen. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. |
|
Oldalszám: 34. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 7. A fotoszintézis |
|
Javítandó rész |
|
2. ábra Klorofill molekukája |
|
Javítás |
|
Több kettős kötés lemaradt (ábra tetején két szénatom között, a hosszú kinyúló láncnál karbonil O-nek kellene lennie), ugyanebben a láncban egy helyen az O helyett C szerepel, másik helyen pedig lemaradt egy szénatom. |
|
Indoklás |
|
Hibás képlet. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013., 71. oldal |
|
Oldalszám: 34. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 7. A fotoszintézis |
|
Javítandó rész |
|
2. ábra Karotin molekulája |
|
Javítás |
|
Egy szénatom hiányzik a bal oldali gyűrűről. |
|
Indoklás |
|
Hiányos. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr.Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Sárvári Éva, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László: A növényi anyagcsere élettana, ELTE 2013. |
|
Oldalszám: 34. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 7. A fotoszintézis |
|
Javítandó rész |
|
3. ábra: NADP + H2O →NADPH2 + ½ O |
|
Javítás |
|
3. ábra: NADP+ + H2O →NADPH+H+ + ½ O2 |
|
Indoklás |
|
Hibás egyenlet. |
|
Oldalszám: 35. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 7. A fotoszintézis |
|
Javítandó rész |
|
A fotoszintézis másik szakaszában, a sötétszakaszban hidrogénszállító molekula (NAPH2), valamint ATP felhasználásával a szén-dioxid megkötése és redukciója zajlik. |
|
Javítás |
|
A fotoszintézis másik szakaszában, a sötétszakaszban hidrogénszállító molekula (NAPH+H+), valamint ATP felhasználásával a szén-dioxid megkötése és redukciója zajlik. |
|
Indoklás |
|
NADPH vagy NADPH+H+ és NADP+ jelölések használtak széleskörűen. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. |
|
Oldalszám: 35. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: 7. A fotoszintézis |
|
Javítandó rész |
|
A fotoszintézis (1.) -szakaszában ATP és redukált koenzim (NADPH2) képződik. A koenzim redukciójához a hidrogén (2.) -ból/ből származik. A folyamat „mellékterméke” az oxigén. A (3.) -szakaszban a(z) (4.) megkötése és (5.) történik a(z) (1.) -szakaszban képződött ATP és NADPH2 felhasználásával. A folyamat elsődleges terméke (6.) . |
|
Javítás |
|
A fotoszintézis (1.) -szakaszában ATP és redukált koenzim (NADPH+H+) képződik. A koenzim redukciójához a hidrogén (2.) -ból/ből származik. A folyamat „mellékterméke” az oxigén. A (3.) -szakaszban a(z) (4.) megkötése és (5.) történik a(z) (1.) -szakaszban képződött ATP és NADPH+H+ felhasználásával. A folyamat elsődleges terméke (6.) . |
|
Indoklás |
|
NADPH vagy NADPH+H+ és NADP+ jelölések használtak széleskörűen. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. |
|
Oldalszám: 36. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: Összefoglalás |
|
Javítandó rész |
|
Az autotróf élőlényekre jellemző anyagcsere-folyamat, a fotoszintézis két szakaszra osztható. |
|
Javítás |
|
Az autotróf élőlények többségére jellemző anyagcsere-folyamat, a fotoszintézis két szakaszra osztható. |
|
Indoklás |
|
Nem minden autotróf élőlényre jellemző a fotoszintézis, ld. kemotrófok. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Borsodi Andrea, Felföldi Tamás, Jáger Katalin, Makk Judit, Márialigeti Károly, Romsics Csaba, Tóth Erika, Bánfi Renáta, Pohner Zsuzsanna, Vajna Balázs, Bevezetés a prokarióták világába, ELTE 2013., 6.2, 6.3 fejezet |
|
Oldalszám: 37. oldal |
|
Témakör, téma |
|
I. A sejtek felépítése és működése: Összefoglalás |
|
Javítandó rész |
|
10. pont, 36 ATP |
|
Javítás |
|
30 ATP |
|
Indoklás |
|
Az újabb kutatások alapján kevesebb ATP képződik. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. 518. oldal P C Hinkle, M A Kumar, A Resetar, D L Harris: Biochemistry 30(1991):3576 Mechanistic stoichiometry of mitochondrial oxidative phosphorylation |