SZAKMÓDSZERTANOS LEKTOR: Kriska György habilitált docens, az MTA dokora, Biológiai Szakmódszertani Csoport
Oldalszám: 7. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 1. Anyagok és rendszerek |
Javítandó rész |
„Az élő sejtek nyílt rendszerként működnek, állandó anyagforgalmat bonyolítanak egymással és az élettelen környezetükkel. Ez a felépítő anyagok, energiaszolgáltató vegyületek és információhordozó molekulák felvételét és leadását jelenti.” |
Javítás |
A felsoroltakon kívül egyéb folyamatok (légzési gázok cseréje) is az anyagforgalom részét képezik. |
Oldalszám: 7. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 1. Anyagok és rendszerek |
Javítandó rész |
„A sejtmag anyaga információtároló, de a hozzá hasonló vegyületek egy része egyéb funkciókkal is rendelkezik.” |
Indoklás |
Pontatlan megfogalmazás. Mit jelent az, hogy a sejtmag anyagához hasonló vegyület? |
Oldalszám: 8. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 2. Táplálkozás |
Javítandó rész |
1. ábra |
Javítás |
Hibás a nyálmirigyek többesszámú megnevezése, mert a vonal egy nyálmirigyre mutat. |
Oldalszám: 9. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 2. Táplálkozás |
Javítandó rész |
2. ábra |
Indoklás |
Pontatlan jelölés. Az erek, idegek megnevezés egy vénára mutat csak. |
Oldalszám: 9. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 2. Táplálkozás |
Javítandó rész |
„A napi kb. 1,5 liter nyál emésztőenzime a nyálamiláz, amely megkezdi a keményítő lebontását. Ezenkívül mucint is tartalmaz, amely összeragasztja, síkossá teszi a falatot, valamint segíti a beszédartikulációt is.” |
Javítás |
A napi kb. 1,5 liter nyál emésztőenzime a nyálamiláz, amely megkezdi a keményítő lebontását. A nyál mucint is tartalmaz, amely összeragasztja, síkossá teszi a falatot, valamint segíti a beszédartikulációt is. |
Indoklás |
A nyálamiláz nem tartalmaz mucint! Pontatlan a megfogalmazás! |
Oldalszám: 10. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 2. Táplálkozás |
Javítandó rész |
„A fogak az állkapocs és a felső állcsont bemélyedésében, a fogmederben gyökérrel rögzülnek, ínyből kiálló részük a korona (5. ábra).” |
Indoklás |
A szöveg nem tesz említést az ínnyel fedett cementtel borított fogrészről, a fognyakról, ami egészségtani szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. |
Oldalszám: 10. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 2. Táplálkozás |
Javítandó rész |
5. ábra |
Indoklás |
Javítás Az ábra megnevezései helytelenül hol kis, hol pedig nagy kezdőbetűs írásmóddal szerepelnek. Az ábrán nincs feltüntetve a fognyak! |
Oldalszám: 11. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 2. Táplálkozás |
Javítandó rész |
„A rendellenes növekedést többnyire az okozza, hogy a fejlődő maradó fogak túl nagyok, nem férnek el az állkapocsban.” |
Javítás |
A rendellenes növekedést többnyire az okozza, hogy a fejlődő maradó fogak túl nagyok, nem férnek el az állkapocsban és az állcsontban. |
Indoklás |
A felső fogak az állcsontból (vagy felső állcsontból) erednek. |
Oldalszám: 11. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 2. Táplálkozás |
Javítandó rész |
„Az orrüreg felé vezető utat a felemelkedő lágy szájpad, a légcső felé vezető utat a lefelé mozduló porcos gégefedő zárja le.” |
Javítás |
Az orrüreg felé vezető utat a felemelkedő lágy szájpad, a légcső felé vezető utat a lefelé mozduló porcos gégefedő zárja le. |
Indoklás |
A gégefedő nem mozdul lefelé nyeléskor, hanem a gége felemelkedése a gégefedő alá emeli a gégebemenetet! |
Oldalszám: 14. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 2. Táplálkozás |
Javítandó rész |
„A tápcsatornából nagy mennyiségben felszívódott glükózból a májsejtekben raktározott szénhi-drát polimer, glikogén képződik.” |
Javítás |
A tápcsatornából nagy mennyiségben felszívódott glükózból a májsejtekben raktározott szénhid-rát polimer, glikogén képződik. |
Indoklás |
Helytelen elválasztás. |
Oldalszám: 18. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 3. Táplálkozás és egészség |
Javítandó rész |
„A táplálkozás során a szervezetünkbe kerülő anyagok energiát hordoznak, és a szerkezetük rendezettséget, információt is jelent. Ezért a tápanyagok energiaforrások és testünk építőkövei is.” |
Indoklás |
Értelmetlen az első mondat. Mit jelent az, hogy szerkezetük rendezettséget, információt is jelent. Nem csak energiahordozókat veszünk fel táplálkozáskor pl. víz. |
Oldalszám: 25. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 4. Légzés |
Javítandó rész |
„Az oxigénnel történő légzésen kívül milyen energiaátalakító folyamatok fordulnak elő az élővilágban?” |
Javítás |
Az oxigénnel történő légzésen kívül milyen energianyerő redoxfolyamatok fordulnak elő az élővilágban? Válasz: Pl. denitrifikáció: oxidált nitrogénvegyületek alkalmazása terminális elektronakceptorként. |
Indoklás |
Értelmezhetetlen kérdés. |
Oldalszám: 35. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 5. Anyagszállítás |
Javítandó rész |
„1. Mely felvevő területekhez kapcsolódik az anyagszállítás? 2. Hogyan jutnak el az anyagok közvetlenül a sejtekig?” |
Indoklás |
Pontatlan kérdés. Milyen felvevő területről van szó? Milyen anyagokra gondolnak? |
Oldalszám: 38. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 5. Anyagszállítás |
Javítandó rész |
7. ábra |
Indoklás |
Az ábrán ugyanarra az objektumra két különböző megnevezést használ: kapilláris és hajszálér. |
Oldalszám: 39. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 5. Anyagszállítás |
Javítandó rész |
Következetlen a kapilláris és a hajszálér fogalmak használata a szövegben és sehol sem szerepel az információ, hogy ugyanannak a struktúrának a két nevéről van szó. |
Javítás |
Célszerű lenne a hajszálér fogalmat használni, megemlítve egyszer, hogy a kapilláris is ugyanezt jelenti. |
Oldalszám: 45. oldal |
Témakör, téma |
I. Az anyagforgalom – 6. Kiválasztás |
Javítandó rész |
3. ábrán rossz megnevezés: „elvezetőcsatorna további szakasza” |
Javítás |
elvezetőcsatorna távolabbi szakasza |