LEKTOR: Kriska György PhD, habil., egyetemi docens, Biológiai Szakmódszertani Csoport
|
Oldalszám: 53. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A növények szövetei |
|
Javítandó rész |
|
A szerzők szövegükben a ma már elavultnak tekinthető és félrevezető gázcserenyílás fogalmat használják. A részletes érettségi követelményrendszerben is ez a fogalom szerepel, de ennek dacára sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a felsőoktatási referenciaművek lassan már 15 éve más megnevezést használnak. A gázcserenyílás szó szerinti értelmezésében a légrést (sztóma) jelenti, amely csak része az epidermisz hivatkozott képletének. Ennek kialakításában a légrés mellett a két zárósejt és a melléksejtek is részt vesznek. A korszerű szakirodalmak a sztómakomplex és légzőapparátus fogalmakat használják már a gázcserenyílás helyett. A légzőapparátus túl általános megnevezés, ezért a közoktatásban célszerű lenne a sztómakomplex, vagy légréskomplex megnevezést bevezetni. |
|
Javítás |
|
Gázcserenyílás helyett sztómakomplex vagy légréskomplex megnevezés használata. |
|
Indoklás |
|
Korszerű ismereteket kell átadni. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Oldalszám: 54. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A növények szövetei |
|
Javítandó rész |
|
A bőrszövettel foglalkozó rész csak az elsődleges bőrszövet két típusával az epidermisszel és a rizodermisszel foglalkozik. Az összes másodlagosan vastagodó kétszikűnél (a zárvatermők többsége) másodlagos (parakéreg) és harmadlagos bőrszövet (héjkéreg) jelenik meg, ezért 2-3 mondatban ezzel a témával is foglalkozni kell. A bőrszövet (epidermisz) jellemzésénél olyan általános jellegeket ad meg, amelyek nem általánosan jellemzők pl. hullámos sejtfal, gázcserenyílások jelenléte, színtestek hiánya. |
|
Javítás |
|
A szöveg átfogalmazása és kiegészítése. |
|
Indoklás |
|
A valóságos viszonyokat és a korszerű ismereteket tükröző ismereteket kell átadni. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Oldalszám: 54. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A növények szövetei |
|
Javítandó rész |
|
A szállítószövetek helyesen, többesszámban szerepelnek a szövegben, ugyanakkor a kézenfekvő kérdésre, hogy ha többen vannak, akkor mik ezek már nem ad választ. Nem nevezi meg a szállítószövet típusokat a faszövetet (farész) és a háncsszövetet (háncsrész). Még jobban megnehezíti a téma megértését, hogy bevezeti a szállítószövetek elemei fogalmat, amit nem definiál. "Az utóbbi egyes típusaiban a fa- és a háncsrész között egy osztódószövet, a kambium is elhelyezkedik. A fiatal fás szárban ez még követhető (13.6. ábra)." |
|
Javítás |
|
A szöveg átfogalmazása és kiegészítése. |
|
Indoklás |
|
A fent említett szöveti tagolódás az idős fás szárban is követhető! Lásd: Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Oldalszám: 55. oldal |
|
Témakör, téma |
|
Sejtek, szövetek, szervek: A növények szövetei |
|
Javítandó rész |
|
Hibás az alapszövetek csoportosítása. A szövegben egyáltalán nem esik szó az egyik fő csoportról, a parenchimatikus alapszövetekről, csupán ezek két típusáról (táplálékkészítő, raktározó alapszövet). Emiatt a bemutatásból éppen a leggyakoribb alapszövettípus, a növényi szerveket kitöltő parenchimák, pl. kéreg- és bélparenchimák hiányoznak. |
|
Javítás |
|
Az alapszövetrendszer szövetei a parenchimatikus alapszövetek, a kiválasztó alapszövetek és a mechanikai alapszövetek. Mindhárom szövettípuson belül további altípusokat különböztetünk meg. A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló, sejtközötti járatokban gazdag szövet. Könnyen visszanyeri osztódóképességét, ezért a másodlagos osztódószövetek többsége belőlük származik. A levélben és a szárban található, fotoszintézisre specializálódott változata az fotoszintetizáló, vagy táplálékkészítő alapszövet (klorenchima), amelynek sejtjei sok zöldszíntestet tartalmaznak. A raktározó alapszövet a földalatti szervekben, magvakban és termésekben látja el a tápanyag raktározás feladatát. A víztartó alapszövet a szárazságtűrő pozsgás növények levelében és szárában raktároz vizet a sejt központi üregében felhalmozott nyálkához kötve. Az átszellőztető alapszövet (aerenchima) tág sejtközötti járatai a vízi- és mocsári növények levegőtől elzárt, vízben álló szervei (gyökér, gyöktörzs) számára juttatja el a légköri oxigént. A kiválasztó alapszövetek a növény számára feleslegessé vált anyagokat (pl. víz, só), vagy pedig a fennmaradásukhoz fontos anyagokat (a beporzó rovarokat csalogató nektár, sebzáró gyanta) választanak ki. A mechanika alapszövetek vastagodott falú sejtekből áll. Sejtjeik két tpusukban elhaltak, vagy élők (szklerenchima, kollenchima). |
|
Indoklás |
|
Az alapszöveteket megfelelően kell csoportosítani. |
|
Ajánlott szakirodalom |