LEKTOR: Gráczer Éva Laura PhD, tudományos munkatárs, Biokémia Tanszék
|
Oldalszám: 51. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 9. Nukleotidok és nukleinsavak |
|
Javítandó rész |
|
Az öt szénatomos cukor lehet ribóz (C5H10O5) vagy dezoxiribóz (C5H10O4), míg a N-tartalmú bázisok az adenin (A), citozin (C), timin (T), guanin (G), uracil (U). Ezek közül a timin, az uracil és a citozin kisebb méretű vázat (pirimidinváz), míg az adenin és a guanin nagyobb méretű vázat (purinváz) tartalmaznak (3–5. ábrák). A bázis elnevezés az alapvegyület (pirimidin és purin) kémhatásának bázikus jellegére utal. |
|
Javítás |
|
Az öt szénatomos cukor lehet ribóz (C5H10O5) vagy dezoxiribóz (C5H10O4) (3. ábra), míg a N-tartalmú bázisok az adenin (A), citozin (C), timin (T), guanin (G), uracil (U) (5. ábra). Ezek közül a timin, az uracil és a citozin kisebb méretű vázat (pirimidinváz), míg az adenin és a guanin nagyobb méretű vázat (purinváz) tartalmaznak (4. ábra). A bázis elnevezés az alapvegyület (pirimidin és purin) kémhatásának bázikus jellegére utal. |
|
Indoklás |
|
A ribóz és dezoxiribózra, valamint a bázisokra abban a mondatban kellene hivatkozni, ahol szó van róla. Ennek megfelelően viszont az ábrákat is át kellene számozni, hogy a szövegben az 5. ábra ne előzze meg a 4. ábrát. |
|
Oldalszám: 51. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 9. Nukleotidok és nukleinsavak |
|
Javítandó rész |
|
5. ábra, guanin szerkezeti képlete. |
|
Javítás |
|
A többlet kötés elhagyása szükséges. |
|
Indoklás |
|
A purinváz 1. és 6. atomja között van egy plusz kötés feltüntetve, amit ki kell hagyni. |
|
Oldalszám: 52. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 9. Nukleotidok és nukleinsavak |
|
Javítandó rész |
|
Más nukleotidok képesek a hidrogén szállítására, pl. a NAD+ (nikotinamid-adenin-dinukleotid) s a NADP+ (nikotinamidadenin-dinukleotid-foszfát), amelyek a sejtek lebontó és a felépítő folyamataiban játszanak fontos szerepet. |
|
Javítás |
|
Más nukleotidok képesek a hidrogén szállítására, pl. a NAD+ (nikotinamid-adenin-dinukleotid) és a NADP+ (nikotinamidadenin-dinukleotid-foszfát), amelyek a sejtek lebontó és a felépítő folyamataiban játszanak fontos szerepet. |
|
Indoklás |
|
betűkihagyás |
|
Oldalszám: 54. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 9. Nukleotidok és nukleinsavak |
|
Javítandó rész |
|
Mivel a DNS információtartalmának meg kell őrződnie az élőlény élete végéig, ezért nem lehet az összes információt kivenni belőle, csak az éppen szükséges részleteket lehet kimásolni. A DNS egy bizonyos szakaszáról ilyen esetben egy RNS-másolat készül, ami tükrözi a DNS-ben tárolt információt (9. ábra). Ez az RNS eljuthat a felhasználási helyre, így a DNS információjának egy részét viszi oda, ezért tudományos neve hírvivő RNS (messenger RNS, rövidítve mRNS). |
|
Javítás |
|
A fajra jellemző összes gén megtalálható az adott élőlény összes sejtjében, de nem minden gén jut minden sejtben kifejeződésre. Például a szemszínért felelős gének minden sejtben megtalálhatóak, de nem fognak szerepet kapni a májsejtek működésében. Az, hogy melyik sejtekben melyik gének fejeződnek ki számos tényezőtől függ, mint például a sejt típusától, vagy a különböző környezeti tényezőktől. Amennyiben a DNS molekulában tárolt információra van szükség, az adott DNS szakaszról egy RNS-másolat készül, ami tükrözi a DNS-ben tárolt információt (9. ábra). Ez az RNS közvetíti a genetikai információt a DNS-től a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz, ezért tudományos neve hírvivő RNS (messenger RNS, rövidítve mRNS). |
|
Indoklás |
|
- félreérthető megfogalmazás, a transzkripció ellenére a DNS információtartalma megmarad - nem definiálja a „felhasználási helyet” |
|
Oldalszám: 54. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 9. Nukleotidok és nukleinsavak |
|
Javítandó rész |
|
Így végeredményben két DNS kettős hélix lesz, amelyek információtartalma megegyezik, mivel az egyszálú DNS bázissorrendje mintául szolgál (templát) az új, kiegészítő szál bázissorrendjéhez (8. ábra). |
|
Javítás |
|
Így végeredményben két DNS kettős hélix lesz, amelyek információtartalma megegyezik, mivel az egyszálú DNS bázissorrendje mintául szolgál (templát) az új, kiegészítő szál bázissorrendjéhez (8. ábra). A létrejövő két duplaszálú DNS mindegyikében az egyik szál teljes egészében az előző generációból származik, míg a másik szál újonnan keletkezik. Ezt a jelenséget nevezzük szemikonzervatív replikációnak. |
|
Indoklás |
|
kiegészítés szükséges, szemikonzervatív replikáció említése |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Nyitray László és Pál Gábor, ELTE A biokémia és molekuláris biológia alapjai, 2013. |
|
Oldalszám: 55. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 9. Nukleotidok és nukleinsavak |
|
Javítandó rész |
|
Az ábra (RNS-másolat képződése a DNS-ről) alapján melyik RNS-bázis melyik DNS-bázissal alkot időszakosan párt? |
|
Javítás |
|
A 9. ábra (RNS-másolat képződése a DNS-ről) alapján melyik RNS-bázis melyik DNS-bázissal alkot időszakosan párt? |
|
Indoklás |
|
Az ábraszám megadásával könnyebben visszakereshető az ábra. |