LEKTOR: Gráczer Éva Laura PhD, tudományos munkatárs, Biokémia Tanszék
|
Oldalszám: 1-288 |
|
Javítás |
|
ábra szó beszúrása |
|
Indoklás |
|
Míg a szövegben pl. 1. ábrára hivatkozik, addig az ábraaláírásnál csupán az 1 szám szerepel. A Biológia 9. könyvhöz hasonlóan lenne célszerű az ábraszámozásokat elkészíteni, ahol az adott lecke száma is szerepel az ábraszámozásban pl. 4.1 ábra, 5.1 ábra stb., nem pedig minden egyes leckében 1-től újrakezdeni a számozást, így a könyvben nem szerepelne 1. számmal számos ábra. |
|
Oldalszám: 28. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 4. Az élő rendszerek anyagai |
|
Javítandó rész |
|
Az anyagot felépítő, de kémiai módszerekkel tovább nem bontható részecske az atom. |
|
Javítás |
|
Az anyag azon legkisebb egységét, amely tovább már nem bontható anélkül, hogy egy elektromosan töltött részecske szabadulna fel atomnak nevezzük. Az atom továbbá a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, melyek még megőrzik az elem kémiai tulajdonságait. |
|
Indoklás |
|
A definícióban nem egyértelmű, mit ért kémiai módszerek alatt. |
|
Oldalszám: 32. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 4. Az élő rendszerek anyagai |
|
Javítandó rész |
|
A nagy méretű polimer molekulákat makromolekuláknak nevezzük, ilyen makromolekulák az összetett szénhidrátok (a poliszaharidok), a fehérjék és a nukleinsavak. |
|
Javítás |
|
A nagy méretű (1000 Da feletti) polimer molekulákat makromolekuláknak nevezzük, ilyen makromolekulák az összetett szénhidrátok (a poliszaharidok), a fehérjék és a nukleinsavak. |
|
Indoklás |
|
Szubjektív, hogy mi számít nagyméretűnek. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Nyitray László és Pál Gábor, ELTE A biokémia és molekuláris biológia alapjai, 2013., 19.o. |
|
Oldalszám: 32. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 4. Az élő rendszerek anyagai |
|
Javítandó rész |
|
Az atomok közötti kötések molekulákat eredményeznek, amelyek további összekapcsolódásával nagyobb méretű molekulák, makromolekulák jöhetnek létre. Minden egyes magasabb szerveződési szinten bővül az információ is, létrejönnek olyan új tulajdonságok, amelyekkel az alkotórészek külön-külön nem jellemezhetők. A következő tananyagrészekben ezekre láthatunk példákat, és megtapasztalhatjuk, hogy az élőlények alapvető molekuláris összetétele megegyezik. Kiegészítés: Létrejöhet egy negyedik molekuláris szerveződési szint is, ami makromolekulák önszerveződéséből alakul ki. Később látunk erre is példát. |
|
Javítás |
|
Az atomok közötti kötések molekulákat eredményeznek, amelyek további összekapcsolódásával nagyobb méretű molekulák, makromolekulák jöhetnek létre. Minden egyes magasabb szerveződési szinten bővül az információ is, létrejönnek olyan új tulajdonságok, amelyekkel az alkotórészek külön-külön nem jellemezhetők. Négy különböző molekuláris szerveződési szintet különböztetünk meg. A legegyszerűbb szintet a környezeti prekurzorok jelentik. Ezek olyan kismolekulák, amelyekből az autotróf szervezetek (például a növények, vagy egyes baktériumok) képesek összetettebb szerves vegyületeket képezni. Ilyen prekurzor a víz, az ecetsav vagy az ammónia. A második szintet a prekurzorokból előállítható szerves vegyületek alkotják, melyek közé egyrészt az anyagcseretermékek (pl. ecetsav, citromsav, karbamid stb.), másrészt a következő szintet felépítő összetett szerves molekulák, makromolekulák építőkövei a cukrok (monoszacharidok), az aminosavak, a zsírsavak, a glicerin, a nukleotidok.sorolhatóak. A harmadik szintet azok az összetett szerves molekulák, ill. makromolekulák jelentik, amelyek az előző szint építőköveinek az összeillesztéséből jönnek létre. Ilyenek például a poliszacharidok, a fehérjék, a nukleinsavak, foszfolipidek és trigliceridek. A negyedik szintet a makromolekulákból összeszerelődő szupramolekuláris komplexek jelentik. Ide tartozik például az aktin filamentum, a riboszóma, vagy a proteaszóma. A következő tananyagrészekben az egyes szerveződési szintekre láthatunk példákat, és megtapasztalhatjuk, hogy az élőlények alapvető molekuláris összetétele megegyezik. |
|
Indoklás |
|
A fejezetcímnek megfelelően célszerű lenne a fejezetben kifejteni, mind a négy molekuláris szerveződési szintet és a kiegészítést elhagyni. A kiegészítésben egy negyedik molekuláris szerveződési szintről beszél, de a leírás nem teszi egyértelművé, melyik az előző három szerveződési szint. Az atomokat önmagában nem tekinteném az első szerveződési szintnek. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Nyitray László és Pál Gábor, ELTE A biokémia és molekuláris biológia alapjai, 2013., 22.o. |
|
Oldalszám: 33. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 4. Az élő rendszerek anyagai |
|
Javítandó rész |
|
Az élő szervezetek vegyületeit felépítő kémiai részecskék szerveződése: atomok → molekulák → makromolekulák (→ makromolekulák önszerveződése) |
|
Javítás |
|
Az élő szervezetek vegyületeit felépítő kémiai részecskék szerveződése: környezeti prekurzorok → kisméretű szerves molekulák → makromolekulák, összetett szerves molekulák → makromolekulák önszerveződése |
|
Indoklás |
|
Atomok önmagukban nem tekinthetőek első szerveződési szintnek. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Nyitray László és Pál Gábor, ELTE A biokémia és molekuláris biológia alapjai, 2013., 22.o. |