II. Az érzékelés és a szabályozás. 8-11., 13-14. fejezetek

SZAKMÓDSZERTANOS LEKTOR: Kriska György habilitált docens, az MTA dokora, Biológiai Szakmódszertani Csoport

Oldalszám: 58. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 8. Az idegsejtek

Javítandó rész

számozatlan ábra

Javítás

A számozatlan ábrán a feszültségfüggő csatornáknál jelezni kellene a csatornanyílást kiváltó hatást.

Oldalszám: 65. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 9. Magasabb szintű idegi működések

Javítandó rész

„A történet kiemeli az idegélettan egy lényeges aspektusát, amelyet klinikai körülmények

között viszonylag alulbecsültek: nevezetesen a dendrit tüskék fontosságát és az idegi plaszticitásban (tanulás, emlékezés, gondolkodás) játszott szerepüket.”

Indoklás

A történetben nincs erről szó.

Oldalszám: 66. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 9. Magasabb szintű idegi működések

Javítandó rész

„A viselkedéskutatók átlátták, hogy a halántéklebeny-károsodást szenvedett betegek vizsgálata során felvetődött tanulási folyamatok pszichológiai szempontból lényegesen különböznek egymástól, éspedig abban, hogy az illető miként szerzi meg a tudást. Az egyik tanulási forma gyors, akár egyetlen próbálkozás is sikerre vezethet (explicit tanulás). A másik tanulási forma lassú, és általában hosszas ismétlés, illetve gyakorlás után hoz eredményt (implicit tanulás).”

Indoklás

A történet és a végkövetkeztetés között nem látszik a kapcsolat.

Oldalszám: 67. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 9. Magasabb szintű idegi működések

Javítandó rész

7. ábra

Javítás

Következetlen fogalomhasználat. Az ábrán nem a törzsszövegben vastagbetűvel kiemelt fogalmakat használja pl. deklaratív memória helyett explicit memóriát ír. A szenzoros memória típusait felesleges feltüntetnie, mert a szövegben sehol sem ír róluk.

Oldalszám: 67. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 9. Magasabb szintű idegi működések

Javítandó rész

„epizódikus memória”

Javítás

„epizodikus memória”

Oldalszám: 71. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 10. Az idegrendszer felépítése és működése

Javítandó rész

1. ábra: a gerincvelő szürkeállománya sem nem kéreg, sem nem mag, ezért nem szerepel az ábrán.

Javítás

Kéreg helyett célszerűbb agykérget írni.

Oldalszám: 78. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 11. Érzékelés és mozgásszabályozás

Javítandó rész

Kísérletezz! rész

Indoklás

Kevés az információ az ábra értelmezéséhez. Célszerű lenne legalább néhány betűjel megnevezését megadni.

Oldalszám: 79-80. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 11. Érzékelés és mozgásszabályozás

Javítandó rész

„A mozgás elindítása ebben az esetben is az agykéreg homloklebenyéből indul ki, de a kéreg alatti magvaknak, az agytörzsnek (pl. a középagynak), a talamusznak is nagy szerepe van a mozgások, így az agykéreg felszabadul a további munka alól (6. ábra).”

Javítás

„A mozgás elindítása ebben az esetben is az agykéreg homloklebenyéből indul ki, de a kéreg alatti magvaknak, az agytörzsnek (pl. a középagynak), a talamusznak is nagy szerepe van a mozgások irányításában, így az agykéreg felszabadul a további munka alól (6. ábra).”

Oldalszám: 90. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 13. Az idegrendszer egészsége

Javítandó rész

„Egy teljes éjszaka során több NREM egy és REM fázisból álló ciklusok figyelhetők meg.”

Javítás

Egy teljes éjszaka során több NREM és REM fázisból álló ciklusok figyelhetők meg.

Oldalszám: 92. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 14. Érzékszerveink felépítése és működése

Javítandó rész

1. ábra

Indoklás

Egy ínhártyán kívüli réteg a rajzon. Nem lehet tudni, hogy ez mi.

Oldalszám: 93. oldal

Témakör, téma

II. Az érzékelés és a szabályozás – 14. Érzékszerveink felépítése és működése

Javítandó rész

A 3. ábra helytelenül ábrázolja a szem működését, a leképezést.

Javítás

A nevezetes sugarakat felhasználva szerkesszük meg a képet. Ha a tárgy az optikai tengelyen áll és arra merőleges, akkor képe is az optikai tengelyen áll és merőleges, így elég a tárgy egyetlen pontjának, az optikai tengelytől legtávolabbinak képét megszerkeszteni. Ha a tárgy a kétszeres fókusztávolságnál messzebb van, a keletkezett kép: valódi, fordított és kicsinyített. A kép a kétszeres fókusztávolság és a fókuszpont között található.