LEKTOR: Lőw Péter PhD, habilitált docens, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék
|
Oldalszám: 114. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
2. ábra 4 panelje: többrétegű hengerhám, többrétegű el nem szarusodó laphám, többrétegű elszarusodó laphám, átmeneti hám |
|
Javítás |
|
A rajzokon az alsó sejtrétegeket köbös sejtekre kell cserélni. |
|
Indoklás |
|
A többrétegű hámok bazális rétege mindig köbhámsejtekből áll. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 114. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A gerinceseknek többrétegű laphámjuk van. |
|
Javítás |
|
A gerincesek jelentős mechanikai terhelésnek kitett szerveinek felszínét többrétegű laphám borítja. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pongyola, pontatlan. |
|
Oldalszám: 114. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A szárazföldi alkalmazkodást a hám elszarusodása tette lehetővé (többrétegű elszarusodó laphám), mivel a szaru a vízzel szemben átjárhatatlanná teszi az állat bőrét. |
|
Javítás |
|
A szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodást a hám elszarusodása tette lehetővé (többrétegű elszarusodó laphám), mivel a szaruréteg mechanikai védelmet nyújt és a vízzel szemben átjárhatatlanná teszi az állat bőrét. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pongyola, hiányos. |
|
Oldalszám: 115. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
Ilyen külső elválasztású mirigyre példa a verejtékmirigy, a faggyúmirigy, valamint a nyálmirigy. |
|
Javítás |
|
Ilyen külső elválasztású mirigyre példa a verejtékmirigy és a nyálmirigy. |
|
Indoklás |
|
Az előző mondat merokrin szekréciójú, egyrétegű mirigyvégkamrát sejtet, ezért a példák közül a faggyúmirigyet ki kell hagyni, mert az holokrin szekréciójú és többrétegű mirigyvégkamrája van. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 115. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A belső elválasztású mirigyek váladékukat a vérbe juttatják, ezeket a szabályozó anyagokat nevezzük hormonoknak. |
|
Javítás |
|
A belső elválasztású mirigyek váladékukat a szövetek közé és a vérbe juttatják, ezeket a szabályozó anyagokat nevezzük hormonoknak. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pontatlan, mert a hormonok először a szövetközti térbe kerülnek, és innen jutnak a vérbe. Egyes egysejtű endokrin mirigyek csak a szövetek közé juttatják a váladékukat. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch09.html |
|
Oldalszám: 115. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A légutakban előforduló különleges hám a többmagsoros csillós hengerhám, melyben a sejtek mindegyike az alaphártyáról indul ki, de eltérő magasságúak, így sejtmagjaik több sorban helyezkednek el. |
|
Javítás |
|
A légutakban előforduló különleges hám a többmagsoros csillós hengerhám, melyben a sejtek mindegyike az alaphártyán rögzül, de eltérő magasságúak, így sejtmagjaik több sorban helyezkednek el. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pongyola, pontatlan. |
|
Oldalszám: 115. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A hengerhámsejteknek a légutak ürege felé néző részén csillókat találunk, melyek aktív mozgásukkal eltávolítják a levegőben lévő porszerű szennyeződéseket. |
|
Javítás |
|
A hengerhámsejteknek a légutak ürege felé néző felszínén csillókat találunk, melyek aktív mozgásukkal kifelé mozgatják a rajtuk lévő nyálkaréteget a levegőből beletapadt porszerű szennyeződésekkel együtt. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pontatlan, hiszen a csillók a nyálkaréteget mozgatják, közvetlenül nem érintkeznek a szennyeződésekkel. |
|
Oldalszám: 115. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
Ilyen például az orr szaglóhámja (4. ábra) vagy a szemben található retina (5. ábra). |
|
Javítás |
|
Ilyen például az orr szaglóhámja (4. ábra), a belsőfül halló és egyensúlyérzékelő érzékdombjai vagy a szemben található retina (5. ábra). |
|
Indoklás |
|
A belsőfül érzékhámjait nem szabad kihagyni a példák közül, még ha képet nem is közölnek róla |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 115. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
Ilyenek a mell, a prosztata, a tüdő, a vastagbél, a bőr, az emésztőrendszer vagy a mirigyek rákjai. |
|
Javítás |
|
Ilyenek a bőr, az emésztőrendszer (pl. a vastagbél), a tüdő, vagy a mirigyek (pl. a mell, illetve prosztata) rákjai. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pongyola, pontatlan, hiszen a vastagbél az emésztőrendszer része, az emlő és a prosztata pedig a mirigyek példái. |
|
Oldalszám: 116. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A kötőszövetek eredete közös, felépítésük kevés kivétellel azonos: folyékony sejt közötti állományban fehérjerostok figyelhetők meg, melyek között sejtek találhatók. |
|
Javítás |
|
A kötőszövetek eredete közös, felépítésük kevés kivétellel azonos: a kötőszöveti sejtek fehérjerostokat és nagy mennyiségű kocsonyás, gélszerű sejt közötti állományt termelnek, melybe beleágyazódnak. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pontatlan, hiszen a kötőszövetek sejtközötti állománya a vér kivételével nem folyékony. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 116. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A párhuzamosan elrendezett kollagénrostok inakat alkotnak, az izmok munkáját átadják a csontoknak. |
|
Javítás |
|
A párhuzamosan elrendezett kollagénrostok inakat alkotnak, melyek az izmokat a csontokhoz rögzítik. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pongyola, pontatlan. |
|
Oldalszám: 116. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A zsírszövetre jellemző (8. ábra), hogy nagy méretű sejtjeinek jelentős részét zsírcseppek töltik ki. |
|
Javítás |
|
A fehér zsírszövetre jellemző (8. ábra), hogy nagy méretű sejtjeinek jelentős részét egyetlen zsírcsepp tölti ki. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pongyola, pontatlan, hiszen a példaként bemutatott fehér (univacuolaris) zsírszövet minden sejtjében egyetlen lipidtartalmú vakuóla található. A többesszám csak az itt nem tárgyalt barna (plurivacuolaris) zsírszövet esetében lenne helyes. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 117. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
Vérplazmából és alakos elemekből, sejtekből épül fel. |
|
Javítás |
|
Vérplazmából, sejtekből és alakos elemekből épül fel. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás hibás, hiszen, mint ezt később meg is magyarázza, a vörösvértestek és a vérlemezkék nem teljes sejtek, csak membrán határolt speciális citoplazma részletek, ezért hívjuk alakos elemeknek őket. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 117. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A sejtek optimális működéséhez tartalmaznia kell a tápanyagokat, az oxigént és különféle ionokat, valamint elszállítja a sejtek anyagcseréje által termelt mérgező anyagokat és a szén-dioxidot. |
|
Javítás |
|
A sejtek optimális működéséhez tartalmaznia kell a tápanyagokat és különféle ionokat, valamint elszállítja a sejtek anyagcseréje által termelt mérgező anyagokat és a szén-dioxidot. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás hibás, mert a gerincesek vérében az oxigént nem a vérplazma, hanem a vörösvérsejtekben levő hemoglobin szállítja. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 117. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A vérsejteket a csontok vöröscsontvelőjében lévő őssejtek állítják elő. |
|
Javítás |
|
A vérsejtek és az alakos elemek a csontok vöröscsontvelőjében lévő őssejtekből keletkeznek. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás hiányos, pontatlan |
|
Oldalszám: 118. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A rugalmas rostos porc a fül és az orr porcos vázát építi fel. |
|
Javítás |
|
A rugalmas rostos porc a fülkagyló és a gégefedő porcos vázát építi fel. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás hibás, mert a rugalmas rostos porc a fülkagyló, a gégefedő, a fülkürt és a gége egyes kisebb porcainak felépítésében vesz részt és nem az orr porcos vázát képzi. Ez utóbbi üvegporcot tartalmaz. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 118. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A csontszövet keresztmetszeti képén koncentrikusan elhelyezkedő csontsejtek figyelhetők meg (11. ábra). A csontsejtek egymással nyúlványokkal kapcsolódnak össze. A csontsejtkörök egy csatorna körül alakulnak ki, amiben erek és idegek találhatók. |
|
Javítás |
|
A csontszövet keresztmetszeti képén koncentrikusan elhelyezkedő lemezek között figyelhetők meg a csontsejtek (11. ábra). A csontsejtekből vékony nyúlványok indulnak ki, amelyek a lemezeket átfúrva vagy a lemezekkel párhuzamosan a szomszédos sejtek nyúlványaival kapcsolódnak. A csontsejtkörök csatornák körül alakulnak ki, amiben erek és idegek találhatók. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pontatlan és félreérthető. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 118. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A szerves rész többek között kollagénrostokból, fehérjékből és csontsejtekből áll, ez a rész a rugalmasságért felelős. |
|
Javítás |
|
A szerves rész többek között kollagénrostokból és fehérjékből áll, ez a rugalmasságért felelős. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás hibás, mert a sejtközötti állományba definíció szerint nem tartoznak bele a sejtek. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 119. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
Működésére jellemző, hogy lassan húzódik össze, és általában kisebb mértékű erőkifejtésre képes. |
|
Javítás |
|
Működésére jellemző, hogy lassan húzódik össze, és általában tartós, de kisebb mértékű erőkifejtésre képes, mely akaratunktól független. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pontatlan, mert a simaizomra jellemző a tartós működés képessége és a vegetatív idegrendszer irányítása. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 120. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
Az emberi szervezetben inakon keresztül csontokhoz kapcsolódik, de a rekeszizmot, nyelvet, garatot és egyes szervek záróizmát (pl. végbél, húgycső) is vázizomszövet alkotja. |
|
Javítás |
|
Az emberi szervezetben inakon keresztül csontokhoz kapcsolódik, de a rekeszizmot, nyelvet, garatot és egyes szervek külső záróizmát (pl. végbél, húgycső) is vázizomszövet alkotja. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pontatlan, mert a maximális telítődésig a belső, simaizomból álló záróizom zárja el a végbelet és a húgycsövet. A külső, vázizomból álló záróizom az akaratlagos ürítés (szobatisztaság) feltétele. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 120. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A szívizomszövetben ingerképző központok találhatók, ezek idegrendszeri parancs nélkül is képesek a szívizomszövet összehúzódását kiváltani. |
|
Javítás |
|
A szívizomszövetben ingerületképző központok találhatók, ezek idegrendszeri parancs nélkül is képesek a szívizomszövet összehúzódását kiváltani. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pontatlan, mert a központ által keltett ingerület váltja ki a szívizomösszehúzódást. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch05s03.html |
|
Oldalszám: 121. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A 16. ábra első panel |
|
Javítás |
|
Az ábrázolt soknyúlványú idegsejtet ki kell cserélni egy csap vagy pálcika rajzára. |
|
Indoklás |
|
Az ábra hibás, mert az első panelen ábrázolt neuron egy hosszú axonú soknyúlványú idegsejt. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 121. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A soknyúlványú idegsejtek (17. ábra) plazmájából eredő rövidebb nyúlványok a dendritek. |
|
Javítás |
|
A soknyúlványú idegsejtek (17. ábra) sejtfelszínét megnövelő rövidebb nyúlványai a dendritek. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pontatlan, mert a dendrit nem csak a sejtplazma nyúlványa, hanem a plazmamembrán is borítja (ld. 92. oldal hibája), éppen ennek a felszín növelése a dendritek létrejöttének oka. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 122. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
Az idegsejtek a dendritek és az axonok többszázszoros, vagy akár több ezerszeres kapcsolódásával igen összetett hálózatot alkotnak, amelyben a magasabb rendű idegrendszeri működések mehetnek végbe. |
|
Javítás |
|
Az idegsejtek a dendriteikkel és axonjukkal többszáz, vagy akár több ezer másik idegsejthez kapcsolódnak, így igen összetett hálózatot alkotnak, amelyben a magasabb rendű idegrendszeri működések végbe mehetnek. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pongyola, pontatlan. |
|
Oldalszám: 122. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A támasztósejtek membránjainak betüremkedései a vékonyabb idegrostokat néhány, a vastagabbakat akár 70-80 rétegben is körülvehetik. Egy idegsejt axonja körül egymás után sok-sok gliasejt helyezkedhet el (18. ábra). |
|
Javítás |
|
A támasztósejtek ellaposodó nyúlványai a vékonyabb idegrostokra néhányszor, a vastagabbakra akár 70-80 rétegben is feltekeredhetnek. Egy idegsejt axonján egymás után sok-sok feltekeredett gliasejt nyúlvány helyezkedhet el (18. ábra). |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pongyola, pontatlan. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |
|
Oldalszám: 122. oldal |
|
Témakör, téma |
|
IV. Sejtek és szövetek: 18. Állati szövetek |
|
Javítandó rész |
|
A sejtekben keletkező elektromos jelek jelátvivő kémiai anyagok (neurotranszmitterek) segítségével tevődhetnek át másik idegsejtekre. A jelet adó idegsejt nyúlványának végződéséből felszabaduló vegyület molekuláit a fogadó sejt membránjában lévő receptorok érzékelik, ennek alapján megváltozik a sejt elektromos állapota (19. ábra). |
|
Javítás |
|
Az idegsejtek kapcsolatban állnak egymással, a bennük keletkező ingerület a kapcsolati ponton jelátvivő kémiai anyagok (neurotranszmitterek) segítségével tevődhet át más idegsejtekre. |
|
Indoklás |
|
A megfogalmazás pongyola, pontatlan. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Szövettan, 4. kiadás, Szerkesztő: Röhlich Pál, Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft, 2014 |