LEKTOR: Gráczer Éva Laura PhD, tudományos munkatárs, Biokémia Tanszék
|
Oldalszám: 56. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 10. Enzimek és működésük |
|
Javítandó rész |
|
Az enzimek fajlagosak, ami azt jelenti, hogy egy adott enzim csak meghatározott anyagokat (szubsztrát) köt meg, és csak meghatározott átalakításokat (kémiai reakciókat) végez el az anyagokkal. |
|
Javítás |
|
Az enzimek fajlagosak (specifikusak), ami azt jelenti, hogy egy adott enzim csak meghatározott anyagokat (szubsztrát) köt meg, és csak meghatározott átalakításokat (kémiai reakciókat) végez el az anyagokkal. |
|
Indoklás |
|
Több terminológia elterjedt. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
Nyitray László és Pál Gábor, ELTE A biokémia és molekuláris biológia alapjai, 2013. 223. oldal |
|
Oldalszám: 57. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 10. Enzimek és működésük |
|
Javítandó rész |
|
2. ábra |
|
Javítás |
|
új ábra szükséges |
|
Indoklás |
|
A tankönyv szövege és az ábraaláírás ellentétes az ábra tartalmával. Az ábraaláírás alapján az enzimek általában csak egyféle kiindulási anyagot képesek megkötni (kulcs-zár hipotézis), míg az ábrán a „rossz” szubsztrátot is köti az enzim, csupán nem játszódik le a kémiai reakció. |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. |
|
Oldalszám: 57. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 10. Enzimek és működésük |
|
Javítandó rész |
|
Az enzimek általában fehérjemolekulák, amelyek több különböző térszerkezetet vehetnek fel. Az energia (ATP) hatására történő szerkezetváltozás az enzimaktivitás egyik kulcsa. Egy enzim általában csak egyféle reakcióban szerepel katalizátorként. Ez magyarázza, miért van sok különböző enzim: egy enzim – egy reakció. Az enzimek által katalizált reakciókban a kiindulási anyagok termékekké alakulnak (1. ábra). Megfigyelhető, hogy a kiindulási anyag (szubsztrát) beleillik az enzim egy részébe, a két molekula megközelítőleg a „kulcs-zár” elv alapján kapcsolódik. (Azért megközelítőleg, mert nem ennyire merev szerkezetekről van szó.) Csak a megfelelő alakú molekulák tudnak az enzimhez kapcsolódni, és csak ebben az esetben képes az enzim a reakciót végrehajtani (2. ábra). Amikor létrejön egy vagy több termék, azok elhagyják az enzimet, így lehetőséget adnak arra, hogy új, átalakítandó molekula kapcsolódjon az enzimhez. |
|
Javítás |
|
Az enzimek többsége fehérjemolekula. Egy enzim általában csak egyféle reakcióban szerepel katalizátorként. Ez magyarázza, miért van sok különböző enzim: egy enzim – egy reakció. Az enzimek által katalizált reakciókban a kiindulási anyagok termékekké alakulnak (1. ábra). Ennek első lépésként a kiindulási anyagok (szubsztrátok) specifikusan kötődnek az enzimek (egy vagy több) szubsztrátkötő helyére. Ezután megtörténik a kémiai reakció, létrejön az egy vagy több termék, melyek elhagyják az enzimet, így lehetőséget adnak arra, hogy új, átalakítandó molekula kapcsolódjon az enzimhez (2. ábra). A szubsztrát és enzim kötődésére különböző modelleket állítottak fel. A kulcs-zár modell szerint az enzim felülete pont az inverze a szubsztrát felületének, a szubsztrát úgy illeszkedik az enzimbe, mint kulcs a zárba. Ezekben az esetekben a szubsztrát nélküli enzim szerkezete megegyezik a szubsztrát kötött enzim szerkezetével. Bizonyos enzimek esetén megfigyelték, hogy az enzim felülete nem pontosan inverze a szubsztráténak, és csak a kapcsolódás során alakul a szubsztrát formájára. Ezt a modellt indukált illeszkedés elméletnek hívjuk. A fluktuációs illeszkedés modell szerint az enzim molekulája számos konformáció között fluktuál, ezek közül a szubsztrát az aktív konformációjúhoz képes csak kötődni. |
|
Indoklás |
|
Nem didaktikus, különböző térszerkezetekről beszél, közben a kulcs-zár modellt hangsúlyozza. Ha a kulcs-zár modell említésre kerül, mindenképpen érdemes megemlíteni az indukált illeszkedés, valamint a fluktuációs illeszkedés modelljét is, főleg, hogy ez utóbbinak magyar vonatkozásai is vannak! |
|
Ajánlott szakirodalom |
|
JM Berg, JL Tymoczko, L Stryer: Biochemistry, Freeman and Company 2002. Orosz F, Vértessy B: Magyar tudomány 2013/2 Wunderlich Lívius, Szarka András: A biokémia alapjai, Typotex Kiadó 2014. |
|
Oldalszám: 59. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 10. Enzimek és működésük |
|
Javítandó rész |
|
ábra |
|
Javítás |
|
laktóz molekulája cserére szorul |
|
Indoklás |
|
Az ábrán (mégha sematikus is) egy dekalin molekula van feltüntetve, a laktóz 2 db 6 szénatomtartalmú gyűrűje ugyanis egy oxigénen keresztül kapcsolódik össze. |
|
Oldalszám: 60. oldal |
|
Témakör, téma |
|
II. Az élővilág egysége: 10. Enzimek és működésük |
|
Javítandó rész |
|
Enzimek: • Biológiai katalizátorok, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezet körülményei között (pl. viszonylag alacsony hőmérsékleten) nagy sebességgel menjenek végbe a biokémiai reakciók. • A kiindulási anyagok termékekké való átalakulását segítik, eközben pl. kis molekulákból nagy molekulákat építenek, vagy nagy molekulákat bontanak le kicsikké. • Általában fehérjemolekulák, az átalakítandó anyag molekulájával megközelítőleg a „kulcs-zár” elv alapján kapcsolódnak. • Az élőlények biokémiai folyamatainak biokatalizátorai az enzimek. |
|
Javítás |
|
Enzimek: • Biológiai katalizátorok, amelyek lehetővé teszik, hogy a szervezet körülményei között (pl. viszonylag alacsony hőmérsékleten) nagy sebességgel menjenek végbe a biokémiai reakciók. • A kiindulási anyagok termékekké való átalakulását segítik, eközben pl. kis molekulákból nagy molekulákat építenek, vagy nagy molekulákat bontanak le kicsikké. • Általában fehérjemolekulák, az átalakítandó anyag molekulájának kötődésére különböző elméletek születtek: „kulcs-zár” modell, indukált- és fluktuációs illeszkedés modellje. |
|
Indoklás |
|
Az első pont magába foglalja az utolsót is. Kulcs-zár elv nem magyarázza meg minden szubsztrát kötődését. |