1990-es évek eleje: A gödi TSZ felszámolásakor a szóban forgó területet privatizálják. Vevője a TSZ egykori elnöke.
1993: Seregélyes Tibor és S. Csomós Ágnes Dunakeszi Önkormányzatának megbízása alapján elkészíti a terület első részletes botanikai és természetvédelmi feltárását, amelyet 2002-ben és 2003-ban újabb felmérések elkészítése követ.
1996: 1996/LIII. Természet Védelméről szóló törvény a lápokat ex lege védettség alá helyezi, ami azt jelenti, hogy ha egy területen láp helyezkedik el, az automatikusan védettséget élvez, nem szükséges külön eljárással védetté nyilvánítani. Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell a láp kiterjedésének meghatározásáról és a védettség földhivatali bejegyzéséről.
1998 tavasz: Az M0-ás út északi szektorának építése során felszámolják Káposztásmegyer és Dunakeszi határában a tőzeglápokat.
Tőzeglápok felszámolása Káposztásmegyer és Dunakeszi határában 1998-ban és a Mogyoródi-patak egy szakasza az M0-ás út építése előtt és közben. (Forrás: Kriska György (2001): Újpest és környékének természeti értékei – 60 perces film, Óceán TV)
1990-es évek vége: Az Auchan a Dunakeszi Ipari Park déli részére települ. Az áruházhoz vezető utat a lápon keresztül akarják vezetni, ami ellen civil szervezetek tiltakoznak, végül pert indítanak. A terület ekkor még védettként szerepel a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban DINPI) nyilvántartásában. Dunakeszi önkormányzata végül a láp déli részén keresztül építi meg a 322. sz. utat, ami miatt a Levegő Munkacsoport pert indít.
Az Auchan áruház a dunakeszi láp felől fényképezve (Fotó: Kriska György)
1999. augusztus: A terület tulajdonosa fakivágásokat próbált végeztetni, amelyet azonban civil személyek bejelentése alapján sikerült megakadályozni.
2000: A terület tulajdonosa mélyszántást végzett a mozaikos, pusztafoltos-lápos terület vízzel nem borított részein, degradálva a terület több ezer védett növényének otthont adó homoki gyepeit és láprétjeit.
A 2000. 06. 09-i légifelvételen az Auchan áruház letarolt építési területétől jobbra fehér sávok jelzik a dunakeszi láp szárazabb területein (homoki gyepek és láprétek) elvégzett mélyszántás nyomait (Forrás: Google Earth)
A láprétek beszántása nyomán elszikesedett talaj (Fotó: Kriska György)
2001. június 14.: A DINPI a Váci Földhivatal Dunakeszi Kirendeltségénél kezdeményezi a láp jogi jelleg teljes területre történő bejegyzését.
2001. július 18.: A Földhivatal elutasítja a védett terület jogi jelleg feljegyzését alaki hibára hivatkozva. A DINPI fellebez a döntés ellen.
2001. október 15.: A DINPI fellebbezése nyomán a Pest Megyei Földhivatal elrendeli a védett terület jogi jelleg feljegyzését.
2001. október 25.: Megnyílik az Auchan csoport harmadik magyarországi áruháza Dunakeszin 2001. 10. 25-én.
2002. december 20.: A DINPI egykori vezetője levélben tudatja a terület tulajdonosával, hogy személyes találkozó keretében hajlandó tárgyalni az időközben két részre osztott ingatlan (nyugati és keleti rész) nyugati felének védettségéről.
2003. március 14.: A DINPI, arra való hivatkozással, hogy korábban - a védettség megállapításakor - pontatlan térképeket használt, töröltette az illetékes földhivatallal a nyugati területrész védettségének bejegyzését. (1934/4/2003. számú határozat)
A március 14-én kiadott határozat 2003. március 17-én (tehát 4 napon belül) jogerőre emelkedik. A határozatról az ügyben érintett civil szervezeteket nem értesítik. A védelem törlését követően az Auchan megvásárolja a területet.
2004. március 26.: Átadásra kerül az Észak-Pest és környéke vízi és vizes élőhelyek tanösvénye, melynek állomásai a következők: Dunakeszi tőzegláp, Újpesti Palotai-sziget, Rákospalotai Nagyturjános, Duna Újpestnél, Káposztásmegyeri lápvilág, Rákospalotai Szilas tó, Mogyoródi-patak, Szilas-patak, Csömöri-patak.
Tanösvénytábla a dunakeszi lápnál (Fotó: Kriska György)
2004. október 5.: A 322-es úttal kapcsolatos pert elveszíti Dunakeszi önkormányzata, aminek eredményeként védőkerítést kell kialakítania a láp magterülete körül. Napjainkra a kerítés nagy része megsemmisült. A per végső kimenetelében meghatározó jelentőségű volt a terület jelentős természeti értékét alátámasztó részletes talajtani, botanikai és zoológiai felmérések, amelyeket a Szent István Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos kutatói végeztek el.
Védőkerítés a 322-es út és a tőzegláp között (Fotó: Kriska György)
Tönkretett kerítés a teraszperemnél. A többi részen már az alumínium tartóoszlopokat is ellopták (Fotó: Kriska György)
2005. február 22.: A terület tulajdonosa pert indít a láp keleti felére bejegyzett védettség törlése érdekében. A Pest Megyei Bíróság megállapítja, hogy nem az Ingatlannyilvántartási törvény előírásainak megfelelően történt a védettség bejegyzése, ezért törli azt.
2005. március 6.: Az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felvásárolja a láp nyugati részét.
2005. május 12.: Cikk jelenik meg Lukács Andrástól a Levegő Munkacsoport elnökétől Az "Auchan csodái" címen.
2005. május 17.: Az Auchan vezérigazgatója válaszcikket jelentet meg "Fel vagyunk háborodva!" címen és beperli Lukács Andrást.
2006. április 10.: Az Auchan Magyarország Kft. beadványa nyomán a Pest Megyei Bíróság megállapítja, hogy Lukács András alperes megsértette az AUCHAN Magyarország Kft. felperes jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és amikor a Népszabadság 2005. május hó 12-i számában, „Az AUCHAN csodái” címmel megjelent cikkben azt a valótlan látszatot keltette, hogy az AUCHAN Magyarország Kft. korrupciót követett el a beruházásaival kapcsolatos építési engedélyezési eljárásokban. Elégtételadásként a bíróság Lukács Andrást kötelezi, hogy az ítéletet saját költségén, 15 napon belül jelentesse meg a Népszabadság című napilapban, valamint a Levegő Munkacsoport internetes honlapján. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000.- Ft/azaz: Egymillió forint nem vagyoni kártérítést, továbbá 60.000.- Ft/azaz: Hatvanezer forint perköltséget.
2006. május 9.: A DINPI levélben tájékoztatja Dunakeszi polgármesterét, hogy az önkormányzat dunakeszi láp területére vonatkozó szabályozási terve nem felel meg a természetvédelmi elvárásoknak.
2006. július 17.: A Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban KTVF) elvi vízjogi engedélyt ad az Immochan Magyarország Kft. (az Auchan csoport ingatlanértékesítő vállalata) részére, ami lehetővé teszi műszaki tervek kidolgozását az Óceán-árok kiváltására a nagyobb beépíthetőség elérése céljából.
2006. szeptember 11.: A Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány megkeresésére a DINPI szakmai tájékoztatást ad a terület természeti értékeiről, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a terület keleti és nyugati részén is tőzeglápok találhatók.
2006. szeptember 14.: Lukács András győz az Auchannal szemben, miután fellebbezésére a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében úgy foglalt állást, hogy Lukács nem tényt állított, hanem tényekkel alátámasztott véleményt fogalmazott meg cikkével.
2006-2007: Dunakeszi önkormányzata beépíthető övezetbe sorolja a láp területét az új igazgató által vezetett DINPI tiltakozása ellenére. Mindez a tulajdonosnak 1,5–2 milliárd forintos hasznot hoz, de ezért az Önkormányzat semmiféle településfejlesztési kompenzációt nem kér.
2006-2010: Az Auchan a nagyobb építési terület elérése érdekében be akarja fedetni az Óceán-árkot (a Dunakeszi “tisztított” szennyvízét levezető csatornát), de nem kapnak természetvédelmi hozzájárulást, mert a hajdani patak ökológiai folyosó.
Ezután a láp keleti részén keresztül vezetett új nyomvonalra akarják terelni. Az új nyomvonal kiépítése és a szennyvíz bejutása a lápot visszavonhatatlanul tönkretenné.
Az Óceán-árok nyomvonal-áthelyezésének terve 2010. februárjában került nyilvánosságra. Ennek alapján egy 46 ezer négyzetméternyi új áruházépület és egy 2800 férőhelyes gépkocsi parkoló létesült volna a láp helyén. A KTVF 2007-ben kiadja az engedélyt az Óceán-árok elterelésére, azonban a Levegő Munkacsoport fellebbezésére 2008-ban az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban OKTVF) megsemmisíti az engedélyt. Az Auchan és Dunakeszi önkormányzata többször fellebbez, újraindítja az eljárást, közigazgatási pert folytat, de 2010 márciusában az OKTVF megismételt eljárásban is elutasítja az Óceán-árok beleterelését a lápba.
Az Auchan terjeszkedési terve a Természetvédelmi Információs rendszer térképén 2009-ben
2007. szeptember 17.: Az Auchan vízjogi létesítési engedélyt kap az Óceán-árok eltereléséhez a KTVF-től. (KTVF: 31109-11/2007)
2007. szeptember 26.: A Levegő Munkacsoport a KTVF-nél kéri, hogy ügyfélként vehessen részt az Óceán-árok elterelésével kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásban.
2007. november 14.: A Levegő Munkacsoport szakértők bevonásával terepbejárást tart a dunakeszi láp területén és környékén. Megállapítják és jegyzőkönyvben dokumentálják, hogy a terület ex lege védett lápnak minősül.
2007. december 11.: A Levegő Munkacsoport kezdeményezi a KTVF-nél a dunakeszi láp kiterjedésének rögzítését a november 14.én tartott terepbejárás jegyzőkönyvére hivatkozva.
2008. január 21.: A KTVF a Levegő Munkacsoport még szeptember 26-án elküldött levelére válaszul megírja, hogy a vízjogi létesítési engedélyezés már megtörtént. A határozatot úgy hozták meg, hogy nem tettek eleget a törvényben előírt közzétételi kötelezettségüknek. Sem a honlapjukon, sem a hirdetőtáblán nem függesztették ki az eljárás megindításét és a meghozott határozatot. A Levegő Munkacsoport a törvénytelen eljárás és a terület ex lege védett láp jellege miatt bejelentést tesz a OKTVF-nél és kéri a KTVF szeptember 17-i határozatának megsemmisítését.
2008. január 29.: A Levegő Munkacsoport korábbi kezdeményezésére a KTVF eljárást indít az ex lege védett láp kiterjedésének megállapítására. Az eljárás lefolytatására február 1-én a DINPI-t rendelik ki. (KTVF:2419-1/2008.)
2008. február 13.: A terület tulajdonosa az eljárás megindítására küldött nyilatkozatával a gátlástalanság netovábbjaként a tőzegláp létét igazoló Seregélyes féle szakvéleményt felhasználva tagadja a láp létét. A dokumentum iskolapéldája a természetvédelmi ügyekben előszeretettel alkalmazott hazug ügyvédi csűréscsavarásnak, amelynek egyetlen célja a döntéshozók összezavarása és megtévesztése.
2008. február 20.: A tényállás tisztázása érdekében a KTVF helyszíni szemlét tart a területen, amely során megtalálják a vizes élőhelyet és a tőzeglápot jelző indikátor növényfajokat, társulásokat.
2008. március 3.: A DINPI szakvéleményt ad ki arról, hogy a területen ex lege védett láp található.
2008. március 5.: A KTVF a DINPI szakvéleményére alapozva igazolja az ex lege védett láp létét.
2008. március 25.: A Levegő Munkacsoport birtokába kerül a DINPI igazgatójának még 2002. deceber 20-án írt levele, amelyben személyes találkozót kezdeményezett a dunakeszi lápterület tulajdonosával a terület védettségével kapcsolatban. Ezt követően a DINPI töröltette az illetékes földhivatallal a nyugati területrész védettségének bejegyzését. A nyilvánosságra került levélről a Levegő Munkacsoport tájékoztatja Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi minisztert, akitől egyúttal kérik az ügy kivizsgálását.
2008. április 8.: A terület tulajdonosa a KTVF-hez benyújtott beadványában megvádolja Kertész Károlyt, hogy a DINPI tudtával vizet vezetett az érintett területre vízjogi engedély nélkül. Állítása szerint ez a tevékenység és a horgásztavakból kitermelt tőzeg illegális lerakása eredményezte a lápi élő szervezetek megjelenését a homoki sztyeppés vegetáció helyén. Egyébként pedig a területen nincs lápi életközösség.
2008. május 6.: A Természetvédelmi Főfelügyelőség megsemmisíti a KTVF szeptember 17-i határozatát, amelyben környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül vízjogi létesítési engedélyt adott az Óceán-árok tőzeglápon való átvezetésére. (14/1213/8/2008)
A megsemmisítő határozatból is kiderül, hogy az engedélyt annak ellenére adta meg a Felügyelőség, hogy az eljárásba hivatalból bevont DINPI szakértője egyértelműen igazolta ex lege védett tőzegláp létét az érintett területen. Az OKTVF új eljárás lefolytatására utasítja a KTVF-et.
Dunakeszi Város Önkormányzata a Pest Megyei Bíróságnál megfellebbezi a döntést.
2008. május 14.: A tulajdonos kérésére a KTVF elfogultságra való hivatkozással a DINPI-t kizárja az eljárásból, mivel egy évvel korábban szakértőik civil szervezetekkel együtt bejárták a területet és aláírták a terepszemle jegyzőkönyvét. Új szakértőként kirendelik a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóságot.
2008. május 30.: A Bükki Nemzeti Park szakvéleménye egyértelműen igazolja ex lege védett tőzegláp létét az érintett területen.
2008. augusztus 18.: A Bükki Nemzeti Park szakvéleménye alapján a KTVF igazolja az ex lege védett tőzegláp lététés helyrajzi számokra lebontva megállapítja a láppal érintett terület nagyságát. (KTVF:2419-22/2008. számú határozat)
2008. szeptember 29.: Kecskeméthy Géza polgármester Dunakeszi Önkormányzata nevében és a terület tulajdonosa fellebbez az elsőfokú határozattal szemben, elutasítva a Bükki Nemzeti Park szakvéleményét. A tulajdonos megvádolja a MÁV Sporthorgász Egyesületet, hogy szennyvizét az érintett terület vízkészletébe juttatja, ezért ha volt is természeti érték a területen az már kipusztult. Azt is állítja, hogy az egyesület azért kívánja láppá nyilváníttatni a területet, hogy megakadályozza a terület vízrendezését és a csapadékvíz elvezetését.
2008. december 17.: Az OKTVF a láp nyugati részére vonatkozóan az eljárást megszünteti a 2003-as DINPI által hozott határozatra hivatkozva, amely töröltette az illetékes földhivatallal a terület védettségének bejegyzését arra való hivatkozással, hogy korábban - a védettség megállapításakor - pontatlan térképeket használt (lásd fentebb). (14/5434/3/2008)
A Levegő Munkacsoport fellebbezését a Természetvédelmi Főfelügyelőség elutasítja azzal az indokkal, hogy a 2003-as DINPI határozat 5 évnél régebbi, ezért nem lehet megváltoztatni.
A láp keleti részét illetően S. Nagy László igazságügyi szakértőt rendeli ki, aki más területről vett talajmintákkal “igazolja”, hogy nincsen láp a területen.
S. Nagy László kutatógödreinek valóságos (sárga) és a szakértői véleményben jelzett (piros) helyzete a dunakeszi lápon
Kertész Károly és Sarkadi Márton bemutatják S. Nagy László egyik kutatógödrét a vizsgálandó területen kívül