Synura sárgamoszat sejtkolóniák
Ezek az aranysárga színben pompázó gömböcskék legfőképp édesvízi szervezetek, melyek telepeit hosszúkás sejtek alkotják, 2-2 eltérő morfológiájú ostorral. A vízben ezek segítségével „görögve” úszva képesek változtatni helyüket. Leggyakrabban foszfát-szegény vizekben lehet őket megtalálni, ugyanis az eutróf vizekből más algák kiszorítják.
Szerző: Lovas Béla, Bene Kata licenc: CC BY 4.0
Dinobryon sárgamoszat-„csokor” részlete
Szintén különleges látványt nyújtanak a sejtmembránjukon kívüli, külső vázat építő fajok. A Dinobryon tágas, fajra jellemző váza (lorika) szerves anyagokból, cellulózból és fehérjéből áll. Ebben a hengeres képződményben az egysejtű élőlények kolóniát alkotnak. Színük a Synurához hasonlóan sárgás-barnás, mivel a fukoxanthin és más karotinoidok elfedik a klorofill zöld színét. A Dinobryon "csokrok" gyakori lelőhelyét képzi például a Duna.
Szerző: Lovas Béla, licenc: CC BY 4.0
Az alábbi képeken kovamoszatok láthatók, melyekről bővebben olvasni az oldal aljára görgetve lehetséges.
Centrales rendbe tartozó Cyclotella meneghiniana és Pennales rendbe sorolt kovamoszat vázak. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel
Szerző: Lovas Béla, licenc: CC BY 4.0
Centrales rendbe tartozó Cyclotella meneghiniana kovamoszat vázak. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel
Szerző: Lovas Béla, licenc: CC BY 4.0
Pennales rendbe sorolt Navicula kovamoszat váza. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel
Szerző: Lovas Béla, licenc: CC BY 4.0
Pennales rendbe sorolt Cocconeis kovamoszat vázfelének külső és belső felszíne. Pásztázó elektronmikroszkópos felvételek
Szerző: Lovas Béla, licenc: CC BY 4.0
Pennales rendbe sorolt Encyonema kovamoszatváz. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel
Szerző: Lovas Béla, licenc: CC BY 4.0
Pennales rendbe sorolt Gomphonema kovamoszat váz. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel
Szerző: Lovas Béla, licenc: CC BY 4.0
Pennales rendbe sorolt Cymbella kovamoszat
Szerző: Kriska György, licenc: CC BY 4.0
Pennales rendbe sorolt Fragilaria kovamoszatok
Szerző: Kriska György, licenc: CC BY 4.0
Pennales rendbe sorolt Gomphonema kovamoszat. Fénymikroszkópos felvétel
Szerző: Bene Kata, licenc: CC BY 4.0
Pennales rendbe sorolt kovamoszatvázak. Pásztázó elektronmikroszkópos felvételek
Szerző: Lovas Béla, licenc: CC BY 4.0
Surirellales rendbe sorolt Campylodiscus noricus kovamoszat vázak. Pásztázó elektronmikroszkópos felvételek
Szerző: Lovas Béla, licenc: CC BY 4.0
A kovamoszatok nevüket onnan kapták, hogy sejtfalukba a pektin és a cellulóz mellé változó mennyiségben szilícium-dioxid (kovaanyag) rakódik, amely merev, üvegszerű tokként veszi körül a sejtet. A tok alakja lehet hosszúkás, de léteznek kerek „dobozzal” rendelkező kovamoszatok is. A vizekben igen gyakoriak, mindenfelé előfordulnak, különösen a köveken, szegélyeken kirakódó, csúszós, nyálkás bevonatokban. Átlagos méretű (legfeljebb 100-200 mikrométer hosszúságú) eukarióta sejtek. A kovamoszatok legtöbbször különálló sejtekként léteznek, de időnként nyálkaanyag segítségével egymással összekapcsolódhatnak. Ilyenkor a sejtek végeit kocsonyacsepp tartja össze. Tartalmaznak ugyan klorofillt, de a sárgásbarna fukoxantin ennek színét elfedi. A színanyag segítségével kizárólag fotoszintetizálnak, náluk a heterotróf, bekebelező táplálkozásmód már nem jellemző. Más megvilágításban láthatóvá válhat a moszatban található zöld festékanyag, mint ahogyan a csónak alakú Navicula esetében is (lásd alul, a YouTube linkre kattintva, a videók között). Közelebbről megfigyelve a kovamoszat héja fajra jellemző mintázatot mutat. A hosszúkás alakú sejtek csúszó mozgását az teszi lehetővé, hogy a tok középvonalában található egy hosszanti mélyedés (a ráfe), amely alatt egy szalagszerű, igen vékony, simaizomszerű rostokból álló szervecske húzódik végig, s ez ritmikus összehúzódásokra képes. A haladást segíti még a ráfe végpórusain át kibocsátott nyákos anyag, amelyen a sejt előrecsúszik.
Fontos beszélni a kovamoszatok jelentőségéről is, mivel számottevő foszfor- és nitrogénfogyasztók, szerepük kiemelkedő a vizek öntisztulásában. A hidegebb vizű tengerekben ugyancsak a kovamoszatok a legfontosabb szervesanyag-termelők. A Diatoma fajok kréta korban élt rokonainak nagy tömegben fennmaradó vázacskáiból képződött üledék a diatómaföld (vagy kovaföld). Ez nagy belső felülete miatt alkalmas a dissous gázpalackokban az acetilén tárolására. Közismert Nobel találmánya, a dinamit is, amely nem más, mint diatómaföldbe itatott nitroglicerin.
