Közérdekű bejelentést tettünk az Alapvető Jogok Biztosának (2021. 02. 22.)
A bejelentés tárgya: Erdő tarvágása a Szilas-tó Természetvédelmi Területen
A sérelmezett intézkedés, magatartás pontos leírását, a körülmények részletes ismertetésével:
A Fővárosi Közgyűlés 2019-ben módosította a Budapest helyi jelentőségű természetvédelmi területeiről szóló rendeletét és a Szilas-(Nevesincs-)tó környékét helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította. Ezt követően Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala 2019. szeptember 2-án a Budapest XV. kerület 25A és 25B erdőrészleteket határozatával megosztotta. Közel 20 hektáros területre – amely 0,30 ha kivételével természetvédelmi terület – fakitermelési engedélyt adott a tulajdonosok erdőgazdálkodási képviselőjének. Az engedély kiadása után 2020 szeptemberétől tarvágás indult a területen, ami teljesen elpusztította a védett területen található erdő jelentős részét.
Az Alkotmánybíróság 2020. június 15-én közzétett határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme. Az Alkotmánybíróság ezért e rendelkezéseket megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket. Emiatt is tartom jogsértőnek, hogy az alkotmánybírósági határozat megjelenése után tarvágásos erdőirtást végeztek/végeznek egy fővárosi jelentőségű természetvédelmi területen.
A Szilas-patak revitalizációját 2018-ban dolgozták ki. A Szilas-patak fejlesztésének legfontosabb célja egy olyan komplex revitalizáció magalapozása, amely magában foglalja a patak természetes vízdinamikájának helyreállítását, a patak menti élőhelyek megóvását és a köztük lévő ökológiai kapcsolatok javítását, a vízpart menti gyalogos-kerékpáros útvonalak kialakítását, és az egész térség rekreációs fejlesztését. A revitalizáció időszerűségét egyrészt a betonmederrel ellátott szakaszok rossz állapota, másrészt a patakparti élőhelyek megóvása is sürgeti. Emellett a kerületi igényeknek megfelelően a revitalizációnál a patakpart jobb megközelíthetőségére, zöldfelületi fejlesztésére, sport és rekreációs funkcióinak erősítésére is hangsúlyt kell fektetni. Az Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala által kiadott tarvágási engedély teljes mértékben szembe megy ezekkel a revitalizációs célokkal, ami miatt a természetvédelmi érdekek mellett a környék lakosságának jólléte, kikapcsolódásának feltételei és az ökoszisztéma-szolgáltatások is jelentősen sérültek.
A tarvágás nyomán keletkezett veszteségek jelentősek. Az 1970-es évektől fejlődő, koros fák széntárolása, mikroklíma szabályozása, esztétikai értéke, élőhelybiztosító funkciója és még számos más értéke hitelen eltűnt, megszűnt. Az erdő összeomlásától való félelem nem meggyőző, hiszen ennek már be kellett volna következni az erdő 40 éves korában, szálaló vágással megmenthető lett volna az erdő. Ez is azt támasztja alá, hogy kevesek anyagi érdekeltsége miatt sokak jogai sérültek súlyosan a természetvédelmi területen bekövetkezett erdőirtás nyomán.
A kártékony intézkedés fővárosi szinten is kifejtette hatását, mivel egy olyan területen történt a természetkárosítás, amely a budapesti környezeti nevelés egyik leglátogatottabb terephelyszíne, ahová egész évben érkeznek óvodás- és diákcsoportok, hogy kapcsolatba kerülhessenek a városi környezetben már csak elvétve előforduló természetes élőhelyekkel, és megismerhessék az itt élő őshonos növény és állatfajokat.
Budapest 2017-ben elfogadott Zöldinfrastruktúra Koncepciójában a következő célkitűzés szerepel: „A koncepció célja, hogy az ökoszisztéma elemeinek és kapcsolatainak védelmével, illetve fejlesztésével integrált módon biztosítsa és bővítse az ökoszisztéma-javakat, -szolgáltatásokat, továbbá csökkentse a környezeti és klimatikus kockázatokat. Ehhez szorosan kapcsolódik a lakosság szabadtéri rekreációs igényeinek kielégítése, valamint a különböző funkciókat ellátó, jól megközelíthető közhasználatú zöldterületek és városi szabadterek hálózatának, a zöldhálózatnak a kialakítása és fejlesztése.”
Mindezek alapján felmerül a Fővárosi Önkormányzat felelőssége is az ügyben, mert a saját működésére kidolgozott koncepcióját is figyelmen kívül hagyva nem tett semmit a természetvédelmi, rekreációs szempontból is kiemelt jelentőségű területen folytatott tarvágás ellen. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a munkafolyamatot felügyelő Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat korábbi ígéretével szemben nem járt el azért, hogy a tarvágás során keletkezett holt faanyag természetvédelmi célból a területen maradjon.
